Embedded Files
A félarányos képviselet egy tág, nem nagyon szakszerű fogalom, ami kétféleképpen írható le:
az arányos képviselet fogalma felől közelítve a félarányos rendszerek az arányosságukban jelentősen korlátozottak, tehát pl. arányos rendszerek bizonyos módosítások után már inkább csak félarányosnak nevezhetők
az ellentétes, tehát aránytalan oldalról közelítve - ezen belül is a győztes mindent visz típusú képviselet (amit gyakran kicsit pontatlanul egyszerűen" többségi"-nek neveznek) - azt nevezzük félarányosnak, ami valamilyen minimális módon garantálja a kisebbségek képviseletét, ha nem is arányosan.
Bár a félarányos, nevéből is adódóan általában valahol az arányos és a győztes mindent visz között van, alapvetően aránytalan rendszerekről van szó - az mindegy, hogy a többségnek/nagyobb pártoknak vagy a kisebbségnek, esetleg kisebbségeknek kedveznek.
Manapság a félarányos szó szakmai oldalon kiment a divatból, részben azért mert a "vegyes" rendszerek átvették ennek a kategóriának a helyét, holott nem ugyanazt takarják. Ugyanis vannak nem vegyes félarányos rendszerek, és vannak vegyes nem félarányos (hanem pl. vegyes arányos) rendszerek.
Korlátozott (blokk)szavazás
Binomiális rendszer
Vegyes többségi képviselet
Félarányos rendszerek
Félarányos rendszerek
Nézzünk pár rendszert, amit félarányosnak lehet besorolni (aztán majd ezek közül néhányat részletesebben is):
A mesterséges küszöböt használó (listás) arányos rendszerek a tényleges arányosságtól mindenképp a félarányosság felé térnek el. De általában azért 5%-ig arányosnak lehet őket nevezni.
Ha arányos rendszereket nagyon kicsi körzetekben (szakszerűen: alacsony körzeti magnitúdó) használják, tehát körzetenként kevés képviselőt választanak, akkor az már inkább félarányos, mint arányos, ugyanis ekkor a természetes küszöb elég nagy. Ez az arányos módszertől is függ: rangsorolós egyéni rendszer (STV) esetén azért az 5-7 mandátumos körzeteket azért áltában már arányosnak lehet tekinteni (3-4 fős még inkább félarányos lenne). Listás választás esetén (mivel ott általában csak 1 pártra lehet X-elni) inkább 7-10 mandátum kell a valamire való arányossághoz, de ez azért függhet más paraméterektől is. A D'Hondt módszernél például aránytalanabb ugyanannyi mandátumnál az eredmény, mint pl. a Hare kvótával és a legnagyobb maradékok elvével. A kétmandátumos körzetek alapvetően mindenképp félarányosak, pl. ilyen volt a hírhedt binomiális rendszer Chileben.
folyt. hamarosan
Google Sites
Report abuse