Arányos képviselet

Az arányos képviselet fogalma általában csak több győzteses választásokon merül fel, és annyit jelent, hogy az eredmény szavazatok megoszlását megfelelően (azok számával arányosan) reprezentálja. Úgy is felfoghatjuk, hogy pl. a parlament összetétele az arányos képviselet elve szerint olyannak kell lennie, mint az országének, csak kicsiben.

De mit is jelent ez és hogyan érjük el? Kezdjük az előbbivel: Arányos képviseletről több értelemben is beszélhetünk:

• A legcélravezetőbb értelmezés, hogy minden szavazat lehetőleg ugyanannyit ér a mandátumkiosztásnál (a győztesek meghatározásánál).

• Egy másik, szűkebb értelmezése, hogy a szavazók csoportjai ideológiájuk (általában ezt pártok révén állapítjuk meg) mentén arányosan képviseltetik magukat.

Arányos vs. "többségi" képviselet hatásai

Nézzük meg az alábbi parlamenti diagamokat (amint itt lesznek). A szavazatok arányát ("popular vote") nem ismerve, melyikek néznek ki arányos eredménynek? Melyik példában szereplő országokról gondolhatnánk, hogy arányos rendszert használnak?

Abból kiindulva, hogy az arányos rendszerek sokszínű képviseletet tesznek lehetővé, sőt, általában ezt ösztönzik, gondolhatnánk, hogy Hollandia és India használnak ilyen rendszert, míg az Egyesült Államok és Málta nem. Ez félig igaz is, valóban Hollandia egy szinte teljesen arányos rendszert használ, és ezért ilyen sokszínű a parlamentje, míg az Egyesült Államok tisztán egymandátumos kerületi "győztes mindent visz" képviselettel szoros összefüggésben van a kétpártrendszerével.

Viszont India gyakorlatilag ugyanolyan rendszert használ a parlament alsóházának megválasztására, mint az Egyesült Államok, mégis pártok szerint nagyon sokszínű. Ettől még nem arányos se a rendszer, se az eredmény! Viszont míg az Egyesült Államok kisebb kivételes helyezettől eltekintve több, mint 200 éves gyakorlatilag országos kétpártrendszerre tekinthet vissza, India államaiban a mai napig gyakran helyben erős, de máshol nem is létező regionális pártok is versengenek. Így teljes kétpártrendszer nem alakult ki, egyre inkább 2 nagy pártszövetség verseng egymással, egy olyan grafikonnal már hasonló lenne a kép, mint az Egyesült Államokban. Mindkét ország a a britektől "örökölte" a választási rendszerét, ahol szintén bár erős kétpártrendszeri hagyományok vannak, a regionális pártok a mai napig szerepet játszanak.

Málta ezzel szemben többé-kevésbé arányos rendszert használ, viszont elég kicsi választókerületekben, ráadásul egy kicsi országról van szó, szintén angolszász politikai hagyományokkal. Így annak ellenére van egy nagyon erős kétpártrendszer jelen, hogy nem feltétlenül ezt várnánk. Írország egyébként szinte ugyanezt a rendszert használja és szintén jelentős a brit hatás, mégis sokszínű és arányos a parlament.

Mindez nem azt jelenti, hogy ne lennének jelentős hatásai az arányos képviseletnek: általában minél arányosabb egy rendszer, annál inkább többpártrendszer fog kialakulni, így sokszínűbb testületekre számíthatunk. De kivételek mindig vannak, a sokszínűség is származhat más okokból (általában nagy regionális különbségek) és a kétpártrendszer is:

• Ha nincs elég szavazói igény többpártrendszerre, akkor az arányos képviselet is vezethet két- vagy akár egypártrendszerre

• Ha nem elég arányos a rendszer (pl. ha túl kicsik a kerületek, akkor inkább félarányosnak nevezhető)

• Ha egyéb tényezők akadályozzák a többpártrendszer kialakulását, pl. a két párt beágyazottsága egyéb intézményekben, a médiában, stb.