Embedded Files
Moldova
Moldova
A 101 fős parlamentbe a bejutási küszöb független jelölteknek 2%, pártoknak 5% és pártszövetségeknek 7%. Alapvetően ez a bejutás körüli pártoknál szövetség létrehozását ösztönzi, ugyanis még az összefogással járó szavazatveszteséget is általában kárpótolja, hogy 10% helyett 5% a bejutás: még a szövetségben a nagyobb félnek is megérheti a közös lista. Az elmúlt 20-30 év moldovai választásait nézve szinte folyamatos volt ezeknek a küszöbértékeknek a variálása.
De nézzük meg ezt a 2%-os küszöböt függetleneknek. Nem minden listás rendszer engedi egyáltalán, hogy függetlenek induljanak, azaz az indulóknak (mégha nem is pártok) általában egy többfős listát azért össze kell állítani. De elvileg semmi akadálya, hogy a listás választás papíron függetleneket is engedjen. Ha enged, akkor viszont eleve matematikailag hátrány függetlenként indulni / függetlenként indítani jelölteket (még akkor is, ha nincs mesterséges küszöb), hiszen egyedül kell megütni meg a természetes küszöböt. Viszont egy független jelölt (lévén definíció szerint nem egy lista), ha a szükségesnél több szavazatot szerez, azok elvesznek: nem lehet belőlük egynél több mandátum. Pl. ha Moldovában nem is lenne 2%-os küszöb, az 1,7% már jó eséllyel 2 mandátumra jogosítana, de egy független jelölt nem szerezhet két mandátumot. Így ha nincs, vagy elhanyagolható a küszöb, akkor se érdemes túl sok független jelöltet várni egy országos listás választáson (hacsak nincsen valami furcsa sajátossága az adott hely politikájának).
Ha viszont van egy 5%-os küszöb pártoknak, logikus, hogy nem hagyhatják, hogy a pártok kijátszák azt azzal, hogy csak függetleneket indítanak. Különösen, mert az 1-5%-os pártok egy jó része esélyes, hogy csak egy politikus személye köré épül. De egy 5%-os küszöb egy független jelöltre durva lenne, gyakorlatilag minden bejutó függetlenre (ha egyáltalán lenne ilyen), több, mint 4% elveszett szavazat jutna, hiszen a természetes küszöb (ami kevesebb, mint 1%) fölötti szavazatokért nem járna mandátum. Gondolom ezért találták ki, hogy legyen 2%. Egyértelmű hatékonysági hátrány, de nem abszolút lehetetlenség. A gyakorlatban úgy tűnik sikeresen megakadályozza a függetlenek bejutását (bár páran most is indulnak), akár jónak, akár rossznak tartjuk ezt a sikert.
Ezt figyelembe véve pozitív vagy negatív diszkrimináció ez a megoldás a függetlenekkel szemben? Az olvasóra bízom, de azt nem rejtem a véka alá, hogy szerintem egy szinttel feljebb kellene nézni a dolgot: a küszöb (ebben a formában) egy rendkívül buta intézmény, ami nem áll összhangban a hangoztatott céljával. Ha a parlament túlzott fragmentációjának megakadályozása a cél (“kormányozhatóság”), arra nem egy precíz eszköz, semmi érdemi garanciát nem ad a stabil többségre. De ezzel együtt erős beavatkozás a szavazatok egyenlőségébe, ráadásul teljesen indokolatlanul nem enged szavazatokat érvényesülni. Ugyanis a küszöb alatti pártokra leadott szavazatok (ex post) teljesen elvesznek, pedig egy második forduló, rangsorolás stb. garantálhatná, hogy ezeknek a szavazóknak is legyen érdemi beleszólásuk a parlament összetételébe (ha nem is kizárólag a kedvenc pártjuk javára).
Norvégiában országos szinten a Stortinget (az egykamarás parlament) tagjait közvetlenül választják, mindig 4 évente (2 évvel később, "félidőben", szintén 4 évente pedig helyi választásokat tartanak). A Stortinget létszáma jelenleg 169. A parlamenti választással egyidőben választják a Sámediggit, azaz a norvégiai számi parlamentet is.
A aktív választásjog (szavazás) korhatára 18 év, a szokásostól annyi különbséggel, hogy azok is szavazhatnak, akik a választás évében töltik majd be a 18-at. A határon túliak külképviseleten vagy levélben szavazhatnak általánosságban a legutolsó beföldi lakóhelyük szerint (tehát Magyarországgal ellentében teljes, egyenlő a választójoguk), feltéve, hogy regisztráltak és egyéb feltételeknek megfelelnek.
A Stortinget tagjait egy kétszintű, zárt listás rendszerben választják az arányos képviselet elvei szerint, módosított Sainte-Lague módszerrel.
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az egyes nem európai uniós európai országokban használt választási rendszerekről szóló összefoglaló 2025.10.28-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Google Sites
Report abuse