Bajnokságokról - 1. rész

A világoskék általános egyszerű többségi győztes, mivel párosával legyőzi mindkét másik jelöltet. Az, hogy mennyi szavazattal győzi le, nem is látszódik, mert ehhez nem releváns kérdés.

Ez egy elég gyakori helyzet, realisztikus választáson általában szokott lenni ilyen jelölt, de a leggyakrabban használt választási rendszerekben nemcsak, hogy nem mindig a ez a jelölt nyerne, hanem tisztán a szavazatokból nem is derül ki, ki lenne ez a jelölt.

Nem mindig van egyetlen általános egyszerű többségi győztes. Itt a zöld, kék és szürke például "körbeütik" egymást mint a kő-papír-ollóban. De mindegyik legyőzné a pirosat, akit itt hívhatunk általános egyszerű többségi vesztesnek is. A másik három jelölt együtt alkotják az általános egyszerű többségi jelöltek legszűkebb körét.

4 vagy több jelölt esetén jó eséllyel tudjuk így szűkíteni a lehetséges győztesek halmazát, még ha ez a viszonylag ritka "döntetlen" helyzet elő is állna 3 jelölt között.

A világoskék döntetlenben lenne a sötétkékkel szemben, de a pirosat egyszerű többséggel legyőzi, aki meg egyszerű többséggel legyőzi a kéket. Mivel a világoskék senki ellen nem veszít, tekinthetjük gyenge egyszerű többségi győztesnek. Nincs egy erős általános többségi jelölt, hanem mindhárom jelölt együtt alkotja ezt a halmazt.

Ebből is látszik, hogy 3 jelölt esetén egy ilyen döntetlen, akármilyen ritka is, még ekkor sem jelenti azt, hogy ne tudnánk egyértelmű győztes választani.

A piros jelölt egyértelmű általános többségi vesztes (mindenki legyőzi), a többi jelölt között nincs egy erős általános többségi győztes (aki mindenkit legyőz), tehát három ilyen jelölt "döntetlene" áll elő. Viszont mivel a világoszöld jelölt senkitől nem kap ki, ő az egyetlen gyenge általános egyszerű többségi jelölt.

Egy gyenge általános egyszerű többségi jelöltet megválasztó rendszer elméleti szinten több taktikai szavazásra ad lehetőséget, gyakorlatilag ennek lehetősége általában teljesen elhanyagolható.