Embedded Files
Határon túli listás választókerület(ek)
Határon túli listás választókerület(ek)
A külhoni egyéni választókerület(ek) lehetősége mellett a külhoni listás kerület létrehozása is egy lehetséges alternatíva. A jelenlegihez hasonló vegyes rendszerben egyébként a kettő nem is zárja ki egymást. Mégis célszerű inkább vagy az egyikben, vagy a másikban gondolkodni, mivel akkor lehet a kevés mandátumot valóban reprezentatív módon elosztani. Ha a belföldieknek nominálisan "két szavazata" van és a külhoniaknak "csak egy", az még nem kell, hogy a képviseletük súlyát is feleakkorában (vagy mint most, még kevesebben) határozza meg. Ez még továbbra sem tiszta egyenlő választójogot jelent, de adott esetben lehet azt mondani, hogy a differenciált képviselet igénye indokolja ezt az eltérést az egyenlőségtől, a megfelelő mandátumarányok pedig minimalizálják azt (= a képviselet súlyban kb. egyenlő, jellegben más).
A határon túli listás választókerület abban különbözik a külhoniak jelenlegi (országos) listás szavazatától, hogy dedikált képviseletet jelentene. Az egyéni kerületekhez hasonlóan azonosítható lenne, hogy melyik képviselőket választották a külhoniak. A listás választókerület egyébként még nem zárja ki automatikusan, hogy független jelöltek is indulhassanak. Viszont azon túl, a listás kerület listás indulókat ösztönözne leginkább, itt is felmerül újra kérdésként, hogy belföldi pártokat, vagy kifejezetten külhoniakat képviselő pártokat szeretnénk elsősorban látni itt versenyezni. Mindkettő mellett szólhatnak érvek. A belföldi pártok kizárólagossága, mint egy végletes opció azt a választástechnikai pluszlehetőséget tartogatja magában, hogy ebben az esetben lehetőség nyílna mandátumkompenzációra, azaz megoldható lehet akár az is, hogy a parlament pártviszonyairól kizárólag a belföldi szavazatok döntsenek.
Hogy nézhetne(k) ki a határon túli listás választókerület(ek)?
Az első kérdés, hogy hány mandátumot jelentsenek összesen. Horvátországban volt korábban egy olyan megoldás (amit azóta eltöröltek és 3-ban fixálták a külhoni kerület mandátumait), ami szerint kifejezetten az összes szavazathoz képest arányosan határozzák meg a határon túli kerületben kiosztható mandátumok számát. Ez akár követendő lehet, a korábbi választási eredmények szerint pedig kb. 10 mandátumot jelentene. A dilemma csupán annyi, hogy így a parlament összlétszáma lesz egy kicsit flexibilis, vagy a parlament létszáma a fix és a belföldi listás választókerület(ek) magnitúdója kell, hogy rugalmas legyen. Ellenben bármilyen megoldás, aminek eredményeképp a határon túli szavazatok többet érnek, mint a belföldiek, nagy felháborodást okozna + vélhetően alkotmányellenes is lenne.
Akár arányos, akár fix mértékű (pl. 10-nél kevesebb) mandátum járna a határon túliaknak, a következő kérdés, hogy hány választókerület legyen. Ideológiailag akkor lehet legjobban reprezentálni a szavazókat (arányos formulát adottnak véve), ha csak egy, minél több mandátumos kerület van. De cél lehet földrajzilag is differenciált képviseletet is, a világ különböző szegletein elő magyaroknak különböző képviselők biztosításával.
Portugáliában a két választókerület van: európai és európán kívüli
Olaszországban négy: Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika és a világ többi része
Romániában, Görögországban és Horvátországban csak egy
Magyarországra egy alternatív opció lehet például a következő: kettős állampolgárságot tiltó országok számára egy kerület, a (többi) határos országok számára egy másik kerület és a világ többi részén elők számára is egy kerület. A kerületek mandátumszámát lehetőleg a népesség vagy a szavazatszámokhoz arányosan, vagy attól esetleg kicsit a kisebb lélekszámú kerületek javára eltérve lenne érdemes megállapítani.
A listás arányos választókerület(ek)ben a sima (az önkormányzati választási rendszerből is ismert) Sainte-Lague módszer tudná garantálni a nagyfokú arányosságot a pártok közötti mandátumelosztásnál. A zárt listás szavazás helyett érdemes lenne nyílt listásban gondolkodni, hogy a választók legalább egy preferenciaszavazatot adhassanak a kedvenc jelöltjüknek.
Alternatívák
Alternatívák
Külhoni parlament (nyílt listás arányos képviselettel)
Külföldön elő magyarok szószólói (közvetlen vagy közvetett választással, 10 szószóló)
Speciális jogállású képviselők (legalább hárommandátumos kerületekben választva, arányos egyéni módszerrel)
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az oldal a weboldal szerzőjének a magyar választási rendszerrel kapcsolatos javaslatait tartalmazza, annak 2026.04.26-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Csóka Endre, Tóka Gábor: Egy jobb (elő)választási rendszer minőségibb politikát is hozhatna (Telex)
A hatályos törvény az országgyűlési képviselők választásáról a 2011-es, amit azóta többször módosítottak.
Google Sites
Report abuse