Románia

A kétkamarás romániai parlament két házát, a 331 fős képviselőházat és a 136 fős szenátust egyszerre választják, mind a kettő eseténben ugyanaz a 43 választókerület: a 41 megye, Bucharest és a külföldön élő román állampolgárok választókerülete. Mindkét ház esetében a választási rendszer két szintes, zárt listás arányos.

A jogi választási küszöb országosan 5%, a pártoknak vagy ezt kell megugraniuk a mandátumszerzéshez, vagy egy választókerületben 20%-ot. A választókerületeken belül az egyszerű kvóta szerint osztanak ki mandátumokat, a maradékmandátumokat pedig országosan a D'Hondt módszerrel. A rendszer így összességében a nagyobb, illetve regionálisan erős pártoknak kedvez.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 23 év.  A szavazás nem kötelező, külképviseleti lehetséges (EU tagállamokból és harmadik államokból is), de levélszavazás, illetve online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem. 

Románia államelnökét közvetlenül választják.

Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják: az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.

A romániai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 33 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Romániában választóknak még így is kicsivel nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Románia (Magyarországhoz hasonlóan) úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A választási küszöb 5%.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 23 év.  A szavazás nem kötelező, külképviseleti lehetséges (EU tagállamokból és harmadik államokból is), de levélszavazás, illetve online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Ez a romániai választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.01.15-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.