Az Európai Parlament Magyarországon választott képviselőinél a választást az uniós kereteknek megfelelően a nemzeti törvényhozó szabályozhatja. A módszernek arányosnak kell lennie. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Magyarországon úgynevezett "zárt listás" rendszer működik. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció a D'Hondt módszerrel történik, annyi módosítással, hogy a jogi választási küszöb 5%, ez alatt nem szerezhet mandátumot párt (enélkül a természetes küszöb kb. 4,5% lenne).
Javaslatok:
Az arányosság növelése érdekében a jogi küszöb eltörlése és a Sainte-Lague módszer bevezetése lenne kívánatos. Az Európai Parlament esetén egyáltalán nem áll fenn a küszöb indokoltsága, mivel nem alkalmazható a "kormányzóképességi" érv (ami egyébként is önmagában egy gyenge érv az ilyenfajta küszöb mellett). A Sainte-Lague módszert a szakma arányosabb módszernek tartja, mint a D'Hondt módszert. Mind a kettő osztó-módszer, így egy családba tartoznak, a Sainte-Lague módszer megtartja a D'Hondt egyes előnyeit. Hasonlóan jó módszer lenne még a kvóta által behatárolt módosított verziója a Sainte-Lague módszernek, azonban a kettő közötti eltérésnek a gyakorlati jelentősége minimális.
A képviselet megszemélyesítése érdekében szabad listás (de minimum nyílt listás) szavazás bevezetése lenne ajánlott. A szavazók 3 jelöltre szavazhatnának, akár ugyanarról a listáról, akár különböző listákról.
Ez az oldal a weboldal szerzőjének a magyar választási rendszerrel kapcsolatos javaslatait tartalmazza, annak 2026.04.26-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: