A vegyes rendszerek (sőt tágabban az összetett* választási rendszerek) egyik formája a koexisztencia (coexistence) típus, amit együttélésnek is lehetne magyarosítani. Ennek a lényege, hogy egy rendszeren belül, ugyanazon a választáson, ugyanazon a szinten, különböző választókerületekben eltérő választási formulát használnak. Nevezhetnénk akár horizontális párhuzamos szavazásnak, de a párhuzamos szavazás név (parallel voting) az árokrendszerre utal.
Mivel ezek a fogalmak egy választásra, egy testület választási rendszerére vonatkoznak, nem koexisztencia ilyen értelemben, amikor egy kétkamarás parlament két kamaráját más rendszerekkel választják. De talán tágabb értelemben lehet annak nevezni, ahogy a magyar önkormányzati választáson egyes települések győztes mindent visz, mások vegyes, megint más helyen pedig arányos rendszerben választanak képviselőtestületet.
A koexisztencia ugyan különböző területekről választott képviselők választásánál a különböző rendszerek együttélését jelenti, ám nem jelenti, hogy ezek a területek maguk döntenének az általuk használt rendszerről. Vagyis ez az együttélés nem feltétlenül "élni és élni hagyni" típusú, hanem előfordul, hogy kifejezetten választási rendszer manipulációs eszköz. Ez utóbbira a választási rendszer kialakításának körülményei utalhatnak és elsősorban akkor merül fel, ha olyan vegyes rendszerről van szó, amiben a győztes-mindent-visz és az arányos elemek keverednek.
Példák koexisztenciára:
A Bethlen-féle választójogi törvény rendszere (Budapesten listás arányos, vidéken győztes mindent visz)
Európai Parlament (azzal a megkötéssel, hogy minden tagállamban alapvetően arányosnak kell lennie, tehát ez elvileg nem “vegyes”)
Az Egyesült Államok Képviselőháza, Szenátusa és az Elektori Kollégium (nem vegyes, mind győztes-mindent-visz)
A jelenleg hatályos magyar választási rendszerben sem az Országgyűlés, sem az önkormányzati képviselőtestületek választására nem alkalmaznak hagyományos koexisztencia típusú rendszert. Az országgyűlési rendszer viszont nagyon nagy részben hasonlít az árokrendszerre.
Egy olyan eleme van a választási rendszernek, ami területi alapon ír elő eltérő formula használatát, mégpedig a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetén, akik csak (az "arányos" ágon használt) listás szavazatot adhatnak le, egyénit nem. De ezt hagyományos értelemben nem nevezzük koexisztenciának, egyszerűen a határon túliak választójoga maga részleges.
Korábban viszont volt már Magyarországon koexisztencia alapú választási rendszer, erről majd hamarosan bővebben itt:
-
Hamarosan
Az Egyesült Államokban (bizonyos korlázok között) az államok maguk döntik el, milyen választási rendszert használnak, még a szövetségi hivatalok, mint a szövetségi képviselőház tagjai és szenátorok esetében is. Ugyanez vonatkozik az elnököt megválasztó elektorok esetére is. Bár a legtöbb állam ugyanazt a rendszert használja (egy X-es relatív többségi szavazás egymandátumos körzetekben, illetve ugyanez "pártlistával" az elektori kollégiumban egy győztes mindent visz logikával), vannak kivételek:
Alaszka és Maine egyfajta rangsorolós szavazást, azonnali többfordulós szavazást használnak a képviselőház tagjainak és a szenátorok választására
Georgia és Louisiana gyakorlatilag kétfordulós rendszert használnak a képviselőház tagjainak és a szenátorok választására
Nebraska és Maine kettő-kettő kivételével egymandátumos választókerületekben választja az elektorokat
Az Egyesült Államok viszont a koexisztencia ellenére szűk értelemben nem vegyes rendszerről beszélünk! (mindegyik módszer győztes-mindent-visz típusú, nincs arányos)
Rural-urban proportional
Ez a koexisztencia-típusú vegyes rendszerekről szóló összefoglaló 2026.01.09-i állapota a Választási Tudásbázison. Terv szerint a tartalom még bővülni fog elsősorban illusztrációkkal és ajánlókkal további tájékozódáshoz.
*Tágabb értelemben vegyes, összetett rendszereket lehet alkotni akár két ugyanolyan típusú rendszerből is, az koexisztencia és árokrendszer keretein belül is elképzelhető ilyen kombináció. Viszont a vegyes rendszer kifejezés általában a gyakorlatban jellemző "többségi"+"arányos" kombinációkra utal, ezért használom külön az összetett szót.