Dánia

A választási rendszer gyakorlatilag országosan arányos, azonban a felszín alatt meglehetősen bonyolult a mandátumok számítása, ugyanis ez több szinten történik, így a képviselet egyben erősen lokalizált is. A rendszer Dániát 3 választási nagyrégióra és ezeken belül összesen 10 többmandátumos választókerületre osztja. A 10 választókerület között a választás előtt a lakosságszám, a választók száma és a terület mérete szerint osztják el a mandátumokat a formula szerint "arányosan" (a többváltozós súlyozással kapott értékekkel arányosan), azzal a plusz követelménnyel, hogy legalább kétmandátumos legyen a legkisebb kerület is. A 10 választókerületben így 135 mandátumot osztanak ki, a maradék 40 mandátum pedig kompenzációs, előzetesen nincsen választókerülethez allokálva.

A mandátumokat az egyes pártok adott választókerületbeli eredményei alapján D'Hondt-módszerrel osztják ki, a mandátumszerzésre nem érvényes semmiféle jogi választási küszöb, csak a természetes (matematikai) küszöb elérése szükséges. Kompenzációs mandátumok mandátumok szerzéséhez viszont szükséges az alábbi alternatív küszöbök közül legalább az egyiket elérni:

• az érvényes szavazatok legalább 2%-a országosan,

• legalább egy választókerületi mandátum megszerzése, vagy

• a 3 nagy régióból 2-ben az egyszerű kvótának megfelelő szavazatszám megszerzése

A fenti feltételek legalább egyikét teljesítő pártok között elosztják a 40 kompenzációs mandátumot úgy, hogy figyelembe veszik a már megszerzett mandátumokat (ezért kompenzációs az elosztás), ehhez az egyszerű kvótát és a legnagyobb maradékok módszerét alkalmazzák, ami nagyon magas fokú arányosságot nyújt. Az egyes pártok kompenzációs mandátumait ezután a Sainte-Lague módszerrel arányosan elosztják a 3 választási nagyrégió között. Az egyes pártok által az adott nagyrégióban szerzett mandátumokat ezután elosztják az adott nagyrégió többmandátumos kerületei között (nem nézve a már megszerzett mandátumokat, azaz "árokrendszerszerűen"), ehhez egy speciális osztósort ("dán osztósort") használnak, ami a kisebb régióknak/szavazatszámoknak kedvez (az osztók: 1, 4, 7, 10 stb.).

A többmandátumos választókerületeken belül a pártok úgynevezett jelölési körzetekben is állíthatnak jelölteket, de ezek a régi egymandátumos kerületek relikviái, már nem használják őket. Helyette előre meghatározott pártlistákat állítanak, amiknek a sorrendjén a szavazók változtathatnak. Egy jelölt akkor ugorhat a lista elejére, ha megszerezte a Droop-kvótának megfelelő szavazatarányt. A listás rendszer elvben nem zárja ki, hogy függetlenek is induljanak. 1953 óta azonban eddig csak kétszer fordult elő, hogy független jelölt mandátumot nyert. Új párt indulásához 20 000 aláírás összegyűjtése szükséges.

Dániában számos esetben kötelező törvényekről népszavazást tartani, például, ha az szuverenitás feladásával jár nemzetözi szervezet javára és a parlamentben kevesebb, mint 5/6-os többséggel fogadták el. A gyakorlatban ilyenkor az 5/6-os többség megléte esetén is népszavazást szoktak tartani. Számos törvény esetében a parlamenti képviselők harmadának kezdeményezésére is kötelező népszavazást tartani. A népszavazáson az "igenek" győzelméhez az egyszerű többségen felül az is szükséges, hogy a javaslatot a választásra jogosultak 30%-a aktívan támogassa. Ez azt jelenti, hogy ha a javaslatnak csak szűk egyszerű többsége van, akkor 60%-nál nagyobb részvétel mellett lehet csak elfogadni, de minél nagyobb többség a szavazók között, annál kisebb részvétel mellett is eredményes lehet a szavazás, például ha az igenek aránya 90%, akkor elég a 34%-os részvétel is.

Az alkotmánymódosításokhoz nem elég, hogy a parlament azt megszavazza, hanem először a következő parlamenti választás után is meg kell szavaznia a parlamentnek ugyanabban a formában, majd népszavazásra kell tenni a kérdést. A népszavazáson az egyszerű többségen felül az is követelmény, hogy a javaslatot a választásra jogosultak 40%-a aktívan támogassa. Ez azt jelenti, hogy ha a javaslatnak csak szűk egyszerű többsége van, akkor 80%-nál nagyobb részvétel mellett lehet csak elfogadni, de minél nagyobb többség a szavazók között, annál kisebb részvétel mellett is eredményes lehet a szavazás, például ha az igenek aránya 80%, akkor elég az 50%-os részvétel is.

• Hamarosan

A dániai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 15 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Dániában választóknak nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Dániában legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Választási küszöb nincsen, de a mandátumszerzéshez a gyakorlatban (a csupán 15 mandátum miatt) általában min. 6% szükséges.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges, de levélszavazatra, illetve online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség.

Ez a dániai választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.03.10-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• https://www.thedanishparliament.dk/en/democracy/elections-and-voting

• https://pure.au.dk/ws/files/32852035/Parliamentary_System_DK.ashx.pdf

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.