Embedded Files
Tegyük fel, hogy egy elnök helyett egy 3 fős elnökséget akarunk választani. Vagy egy 8+1 fős képviselőtestületet nem egymandátumos kerületekben, hanem az összes polgár által egyszerre szeretnénk megválasztani, úgy, ahogy a pl. a polgármestert.
Gondolhatnánk, hogy, ahogy egy győzteses választásoknál gyakran mindenki csak 1 jelöltre szavazhat, ha 3 győztest választunk, logikus "3 szavazatot" adni. De ahogy 1 győztesnél láttuk az egy X-es rendszer problémáit, aminél a több X-es szavazás segíthet, akár azt is gondolhatjuk, hogy 3 győztesre hasonlóan több, mint 3 X lenne megfelelő. Nézzük meg közelebbről, mi lehet ezekkel a baj, és miért juthatunk arra a következtetésre, hogy míg egy győztesnél célszerű "több szavazatot" adni, több győztesnél miért lehet érdemes ragaszkodni az "egy szavazathoz", vagy ehhez hasonló rendszerekhez.
A blokkszavazás problémái
A blokkszavazás problémái
Ahhoz, hogy megértsük a problémát a blokkszavazással (és még mielőtt egyáltalán definiálnánk a blokkszavazást), nézzünk meg egy példát, ahol különböző pártok indítanak jelölteket. Ha három győztest választunk és mindenki 3 jelöltet támogathat, logikus lehet, hogy legalább a nagyobb pártok 3 jelöltet indítanak. Többet általában nem érdemes, hiszen ha csak 3 győztes van, több jelölt csak megosztaná a szavazatokat.
A 24 szavazó mindegyike 3 jelöltet támogat, többnyire 3 hasonló jelöltet (ahogy a színek is érzékeltetik)
Az ábrán látjuk, hogy 24 szavazó hogyan használja fel a "szavazatait", a példában a szavazók nagyon pártosak, csak a zöld és szürke szavazók szavaznak át egymás jelöltjeire. Ha a 3 "legtöbb szavazatot" szerző jelölt nyer, akkor a három különböző árnyalattal jelölt piros jelölt (egyenként 11 szavazattal) nyeri mindhárom mandátumot. Ezzel kétféle problémánk is lehet. Egyrészt, egyik piros jelölt se szerezte meg a szavazatok többségét, vagyis a szavazatok legalább felét, mégis ők nyertek (hasonló problémát láthattunk az egy győztesre használt egy X-es szavazásnál). Másrészt, a 3 mandátumból a "győztes mindent vitt", pedig a kék jelöltek majdnem annyi szavazatot szereztek, mint a pirosak. Ha 3 mandátum áll rendelkezésre, logikus elvárás lehet, hogy a szavazatok több, mint harmadát megszerző pártok vagy jelöltcsoportok legalább egy győztest tudjanak nyújtani.
Az utóbbi a blokkszavazás fő tulajdonságára világít rá: a blokkszavazás általánosságban a "győztes mindent visz" típusú képviseletet nyújt (ezért "többségi" rendszernek is szokták hívni, ami nem egy pontos fogalom, de erről majd máskor, máshol). Felmerül a kérdés: általánosságban? ez nem hangzik precíz leírásnak. Bizonyos szempontból nem is az: a fenti példában blokkszavazás egy tisztán egyéni rendszer, elvileg, ha a szavazók nem ennyire pártvonalak mentén döntenek, akkor nem kell, hogy a győztes párt mindent mandátumot vigyen. Két okból viszont nem mondhatjuk, hogy nagyon félrevezető lenne így kategorizálni ezt a rendszer: 1. ha a szavazóknak legalább egy része kellően a egységesen támogat egy jelöltcsoportot, ez a jelöltcsoport 100%-al dominálni tudja a megválasztott testületet, egyszerűen a szavazati matematikából adódóan. 2. a gyakorlatban ez a legszorosabb versenyeket leszámítva meg is szokott történni, például Magyarországon a 10 000 fő alatti településeken.
De mi van akkor, ha mindenki függetlenként indul, vagy akár meg is követeljük, hogy mindenki független legyen. Pl. betiltjuk a pártokat, a jelöltek neve mellett nem lehet pártlogó. Ezzel két probléma van. Ha a pártok be is vannak tiltva, attól még lesznek egymáshoz hasonlóbb jelöltek, akit kb ugyanazok a csoportok támogatnak, így a fenti probléma visszajöhet. A szavazók pártok hiányában se véletlenszerűen döntenek arról hogy kire szavaznak. Így ez csak elfedné a problémát, legfeljebb nem derülne ki, hogy egyes szavazóknak többet ért a szavazata, mint másoknak. Ez a blokkszavazás lényege: hogy nem mindenkinek érvényesül a lehető legegyenlőbben a szavazata, azaz nem arányos a képviselet. A pártok közötti aránytalanság ebből következően csak egy tünet. Egy tiszta egyéni rendszerről van szó, ami látszólag pártsemleges, és ezzel nincs is baj. A pártok szerinti aránytalanság csak egy közvetett egyenlőtlenség és abból is csak egy dimenzió. Ilyen egyenlőtlenség előállhat etnikai vagy egyéb paraméterek mentén is. Akár pártok, helyi egyesületek, vagy bármi más alapon szerveződnek tömbökbe a szavazók, a blokkszavazással (amit Magyarországon félrevezetően "egyéni listás"-nak is neveznek) egy településen egy 30-40%-os kisebbséget teljesen realisztikus, hogy kizárnak a képviseletből (sőt ezt általában egy másik, kb. 40-50%-os kisebbség - a "relatív többség" teszi).
Most nézzük meg jobban a blokkszavazás különböző variációit, hogy jobban átérezzük, hogyan is működnek az ilyen rendszerek.
Pártlistás blokkszavazás
Pártlistás blokkszavazás
A blokkszavazás talán legegyszerűbb verziója talán nem is az, amikor k számú győztesre egyéni győztesnél k X-es szavazást tartunk. Még egyszerűbb, ha egyéni jelöltek helyett listák indulnak a választáson, ahol minden lista (legalább) annyi jelöltből áll, mint ahány győztest választunk, majd a győztes lista mindent visz.
Ez lényegében nem több, mint egy X-es, egyfordulós relatív többségi szavazás kiterjesztése több győztesre a pártlistás blokkszavazás elve szerint. Természetesen bármilyen más egy győztest választó rendszert is kiterjeszthetünk pártlistás blokkszavazásra, és ezzel együtt jár majd annak minden előnye és hátránya, de egy dolog nem változik: a győztes biztosan mindent visz.
Ebben a példában, ha mindenkinek 1 db (egy X-es ) pártlistás szavazata, és nem valamilyen listás arányos képviselet használunk, hanem pártlistás blokkszavazást, a piros mindent visz, és még elvi esélye sincsen, hogy más párt mandátumot szerezzen.
Nem nehéz elképzelni, hogy a taktikai szavazási és stratégiai jelölési szempontok ugyanazok lesznek, mint az egy X-es, egyfordulós szavazásnál.
Korlátozott és korlátlan blokkszavazás
Korlátozott és korlátlan blokkszavazás
A blokkszavás "enyhített" verziója, amikor nem engedjük, hogy a győztes szavazói blokk minden mandátumot vigyen. Pártlistás blokkszavazásnál ez azt jelentheti, hogy minden pártra van egy maximum mandátumarány, aminél többet nem kaphat. Sőt, akár minden párt alapvetően arányos formula helyett fixált mandátumszámot is kaphat, pl. lehet olyan, hogy a relatív többségi párt automatikusan 2 (nem több, nem kevesebb), a második helyezett lista pedig mindig 1 mandátumot kap.
A korlátozott blokszavazás egyéni verziója pedig egyszerűen az, ha k számú győztes van a választáson, akkor mindenki kevesebb, mint k jelöltet támogathat egyszerre. Pl. ha egy választáson 5 mandátumot kell betölteni, és mindenki max. 3 jelöltre szavazhat. Ez általában azzal járna, hogy a legnagyobb szavazói blokk (vagy párt) három győztes jelöltet tud állítani, míg a a második legnagyobb blokk kettőt. Ez már így jó eséllyel biztosít legalább valamennyi képviseletet a kisebbségnek is. Ha a legnagyobb párt sokkal több szavazatra számít, akkor akár több mandátumot is bezsebelhet, mint amennyi a támogatható jelöltek korlátja, így garantálni ez se mindig tudja a kisebbség/ellenzék képviseletét. Ezen kívül, ha a korlát nagyobb, mint a mandátumok számának a fele, nagy eséllyel csak két nagyobb tömb jelöltjei juthatnak mandátumhoz.
A mandátumszámhoz képest alacsonyabb "szavazatszám"-ra korlátozott blokkszavazás ellentéte, ha mindenki több jelöltre is szavazhat. Ha mindenki bármennyi jelöltre szavazhat és a legtöbb támogatást szerző jelöltek győznek az pedig már korlátlan blokkszavazás. Ez a több X-es szavazáshoz hasonlóan segíthet a legtámogatottabb, kompromisszumosabb jelöltek kiválasztásában, de a győztes mindent visz problémát nem oldja meg, sőt, akár tovább erősítheti.
A blokkszavazás fajtáiról a későbbiekben lesznek külön is cikkek a Választási Tudásbázison.
Definíció?
Definíció?
A blokkszavazásnak nincs egységes, hivatalos definíciója, de azért szóljunk erről is:
van, hogy a blokkszavazás alatt kizárólag azt az (egy vagy többfordulós) relatív többségi szavazást értik, ahol több győztest választanak (legyen ez: k) és a szavazók egyenként pontosan, vagy legfeljebb k jelöltet támogathatnak. Ebben az értelemben a blokkszavazás az egy X-es (egymandátumos, tehát győztes mindent visz típusú) szavazás több győztesre kiterjesztve egyéni szavazással.
a blokkszavazás tágabb értelemben nagy általánosságban "győztes mindent visz" típusú többgyőzteses rendszerekre utal, ezek általában valamilyen értelemben a többszörös nem átvihető szavazat elvét használják.
Blokkszavazás például (az "alapeseti" relatív többségin kívül):
a két vagy többfordulós blokkszavazás (ahol egy jelöltnek általában, az adott fordulóban több, mint a szavazók felének támogatását kell élveznie, hogy megválasszák, így az első forduló után még maradhatnak üres mandátumok)
a preferenciális blokkszavazás (ami például az azonnali többfordulós szavazás "győztes mindent visz" típusú többgyőzteses megfelelője)
a pártlistás blokkszavazás (ahol győztes párt listájáról osztják ki az összes mandátumot)
a korlátozott blokkszavazás (általában: kevesebb jelölt támogatható, mint ahány mandátum kiosztható - de tágabb értelmében a korlát lehet a mandátumok száma felett is)
a korlátlan blokkszavazás (akármennyi jelölt támogatható, a mandtáumok számától függetlenül - a több X-es szavazás győztes mindent visz tíőusú kiterjesztése több győztesre)
Előnyök?
Előnyök?
Ha úgy tűnt, a cikk eddig nagyon negatívan tálalta a blokkszavazást, az azért lehet, mert az ilyen rendszereket a problémái révén lehet igazán megérteni. Ezzel szemben puszta intuícióval elsőre nem biztos, hogy látnánk, hogy 3 győztesre miért ne lenne pont jó egy 3 X-es szavazás, vagy az a szabály, hogy "a legtöbb szavazatot" szerző jelöltek nyernek. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek a blokkszavazásnak olyan tulajdonságai, amiket általában előnyként fognánk fel (de az, hogy mi az előny és mi a hátrány, már egy szubjektív értékítélet):
A blokkszavazás több X-es vagy például rangsorolós formái lehetővé teszik a szavazóknak, hogy árnyaltabban kifejezzék a preferenciáikat az egy X-es formákhoz képest. Ez viszont még nem jelenti, hogy a szavazói preferenciákat a rendszer végül reprezentatívan le is képezi az eredményben. Ez az előny a relatív többségi pártlistás blokkszavazásnál egyáltalán nincs meg, de a többinél is a rendszer konkrét jellemzőitől és a kontextustól függ, hogy mennyire jelentős a hatása.
Ha a blokkszavazást kifejezetten azért használják, hogy ne legyenek kisebb választókerületek, ez annyiban előnyös lehet, hogy nem jár együtt a választókerületek sajátos problémáival (például a többség explicit megfordulásával, azaz amikor a szavazattöbbség mandátumkisebbséghez vezet). Viszont ha több többmandátumos kerületet alakítanak ki, a blokkszavazás akár tovább ronthatja a helyzetet, mert akár rugalmasabban is lehet manipulálni a határokat, mint csak egymandátumos körzetek esetén. Ezen kívül, míg a blokkszavazás a választás egészén hajlamos érvényesíteni a győztes mindent visz elvet, a választókerületi rendszer csak a kerületeken belül. Így a választókerületi rendszer általában több esélyt ad kisebbség képviseletére, mint a blokkszavazás.
A blokkszavazás egyéni verziói közvetlenebb szavazást tesznek lehetővé, nem igénylik listák közbeékelését.
A blokkszavazás sok formája egészen egyszerű szavazást tesz lehetővé és egyszerűen számlálható. Viszont ez hátrány is lehet, ha emiatt a szavazatok kevésbé alkalmasak részletesebb preferenciák kifejezésére.
A blokkszavazás sok esetben stabil (általában túl stabil) többséget biztosít egy oldalnak a választott testületben. Megintcsak ez nagyban múlik a konkrét esetben használt rendszeren és az választáson indulókon. A limitált blokkszavazás valamilyen szinten egyensúlyozhatja a várható stabil többséget és egyéb szempontokat, pl. a kisebbség képviseletét.
Blokkszavazás vs.
Blokkszavazás vs.
Egyetlen nem átvihető szavazat
Egyetlen nem átvihető szavazat
Érdemes még egy, hány szempontból hasonló rendszerrel összehasonlítani a blokkszavazást: az egyetlen nem átvihető szavazat rendszerével (single non-transferable vote, SNTV). Ha több győztest választunk, tiszta egyéni rendszerben 1 X-es szavazással és relatív többségi szabállyal, ezt egyetlen nem átruházható szavazatnak nevezzük. De ellentétben a blokkszavazással ez nem ad "győztes mindent visz" jellegű eredményt, sőt, akár kifejezetten az ellenkezője is lehet (többek közt ezét is lenne félrevezető pl. "többségi"-nek nevezni).
Az egyetlen nem átvehető szavazat rendszerét nevezhetjük akár félarányos képviseletnek is (bár ez is inkább a gyakorlati jellegét, mint a precíz elméletét írja le). Egyben a korlátozott (blokk)szavazásnak az az extrém korlátozott formája, aminél már csak 1 X, van, vagyis így is felfogható egyfajta aránytalan, de mégsem győztes mindent visz típusú képviseletként. Matematikailag egyébként, ha minden szavazónak tökéletes információja lenne a viszonyokról és tökéletesen taktikázna, akkor a Jefferson/D'Hondt módszerrel lenne bizonyos értelemben ekvivalens, ilyen szempontból akár még arányosnak is lehetne tekinteni, de a gyakorlatban természetesen ilyen feltételezésekkel nem lehet élni.
Képzeljük el, hogy mindenki csak a kedvenc jelöltjére szavaz, és a 3 legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer: A kép alapján a piros, a kék és a zöld. De a piros és kék jelölteket sokkal többen szavazták be, míg a zöld csak 2 szavazattal megszerezte a mandátumok harmadát. Bár így majdnem minden szavazót reprezentál az eredmény, a két legnagyobb párt rendesen arányon alul képviselteti magát. Ez a blokkszavazással ellentétes problémát mutat.
A probléma ellen (a rendszer megváltoztatása nélkül) a gyakorlatban taktikus szavazással és stratégiai jelöléssel lehet tenni, de erről majd részletesebben, külön lesz szó.
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez a blokkszavazásról szóló összefoglaló 2025.03.07-i állapota a Választási Tudásbázison. Terv szerint a tartalom még bővülni fog elsősorban illusztrációkkal és ajánlókkal további tájékozódáshoz.
Google Sites
Report abuse