Kidolgozás alatt.
Az arányos mandátumallokációs probléma elsősorban arra vezethető vissza, hogy a választott testületben emberek ülnek és alapvetően minden képviselő egyenlő, nem súlyozzuk a szavazatukat. Így pl. 100 mandátumot általában nem lehet abszolút arányosan felosztani, hiszen egy a szavazatok 14,2%-át szerző párt nem kaphat 0,2 mandátumot, csak 14-et, 15-öt, vagy más egész számot. Egy másik probléma, hogy, amire a D'Hondt módszer választ ad, hogy általában előre meghatározzuk, hogy hány mandátumot kell kiosztani és mindet ki akarjuk osztani. Vagyis nem lehet azt csinálni, hogy ha 3 párt mindegyike kb. 33%-ot szerez százalékoz szerez, és 10 mandátumot kell kiosztani, akkor a kerekítés szabályai szerint mindegyiknek csak 3-at osztunk mert akkor összesen csak 9 lesz.
Az Európai Unióban
még nem készült el a lista
Németország, 5% küszöb
Lettország (EP)
Franciaország (EP választás)
Lengyelország (Szejm)
Románia (EP)
Hollandia (0,67% küszöb)
Észtország (EP)
Luxemburg (EP)
Lengyelország (EP választás)
Litvánia (listás ágon és EP választáson)
Csehország (kétszintű, országos maradék, Imperiali+Droop)