Embedded Files
Speciális jogállású képviselők
Speciális jogállású képviselők
A felsőházi képviselőkhöz és a szólólókhoz hasonlóan el lehetne képzelni egyfajta különleges, nem teljes jogú képviselői státust is az alsóházban vagy egykamarás parlamentben. A többlet a szószólói jogálláshoz képest az lenne, hogy meghatározott esetekben (vagy akár alapesetben, de meghatározott kivételekkel) a képviselőivel azonos jogok illetnék meg a határon túliak speciális képviselőit.
A szabályozást tekintve annyiban mindenképpen több bonyodalmat hozna ez a megoldás, mint a szószólói pozíció léte, és egy jelentős kivétel lenne a képviselők egyenlősége alól. Így a felsőházhoz hasonlóan alkotmánymódosítást igényelne, szemben például a szószólói megoldással. A speciális képviselői jogállás részleteit rengetegféleképpen ki lehetne alakítani, de a magja az ötletnek az, hogy ezek a képviselők nem minden ügyben minősülnének az Országgyűlés szavazó tagjának. A megoldás egyértelmű hátránya, hogy nehéz lehet eldönteni, hogy pontosan mely ügyekben számítsanak képviselőnek, és mely ügyekben legfeljebb szószólónak.
A választásuk ezzel szemben egyszerűbb kérdés, mert alapvetően alkalmazható lehet olyan megoldás, amit a korábbi részben a szószólók lehetőségénél leírtam. A külhoni parlament általi delegáció azonban (nagy eséllyel) kiesne, mint opció, mivel nem érvényesülne a közvetlen választás elve. A közvetlen választás esetében ennek már egyértelműen célszerű lenne az országgyűlési választással együtt történnie. A korábban tárgyalt nyílt listás rendszer megfelelő lehet, azonban arra kell figyelni, hogy a határon túliak körzetében a mandátumok száma ne legyen nagyobb, mint amennyit a létszámuk indokol. Hogy mennyit indokol a létszámuk, az már trükkösebb kérdés: bizonyára nagy feszültségeket okozna, ha az állampolgárok száma lenne a döntő (az alacsony részvétel így a külhoni szavazók ráhatása az eredményre a belföldiekéhez képest többszörös lenne), célszerűbb lenne a választói névjegyzékbe feliratkozottakhoz kötni, vagy akár a szavazók számához. Ez utóbbi megoldás kifejezetten célszerű, ha az alapértelmezett esetben ők nem a többivel egyenrangú képviselők, hanem az Országgyűlés alaplétszámán felül számítanak.
Alternatívák
Alternatívák
Külhoni parlament (nyílt listás arányos képviselettel)
Külföldön elő magyarok szószólói (közvetlen vagy közvetett választással, 10 szószóló)
Határon túli egyéni választókerület (legalább hárommandátumos kerület(ek)ben választva, arányos képviseleti rendszerben)
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az oldal a weboldal szerzőjének a magyar választási rendszerrel kapcsolatos javaslatait tartalmazza, annak 2026.04.26-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Csóka Endre, Tóka Gábor: Egy jobb (elő)választási rendszer minőségibb politikát is hozhatna (Telex)
A hatályos törvény az országgyűlési képviselők választásáról a 2011-es, amit azóta többször módosítottak.
Google Sites
Report abuse