Franciaország államformája köztársaság, kormányformája pedig (az Ötödik Köztársaság alkotmánya óta) félelnöki (félprezidenciális).
Gyakori tévhit, hogy Franciaország kormányformája elnöki rendszer lenne. A francia típusú félelnöki rendszer a "miniszterelnöki-elnöki" néven is ismert modell tankönyvi példája, amely alapvetően a parlamentáris kormányforma egy módosított formája. Ahogy a parlamentáris modellben, itt is a kormány (a végrehajtó hatalom legfőbb szerve) a Nemzetgyűlésnek (a törvényhozás alsóházának) felelős, az elnök felé politikai felelősséggel nem tartozik. A kormányt így a bizalom megvonásával a Nemzetgyűlés menesztheti, a köztársasági elnök nem. A miniszterelnököt, aki a végrehajtó hatalom feje (a parlamentáris rendszerekhez hasonlóan) a köztársasági elnök, az államfő nevezi ki azonban nem menesztheti. A kormány üléseit a köztársasági elnök vezeti, és amennyiben pártjának abszolút többsége van a Nemzetgyűlésben, akkor az államfőnek jelentős szerepe van a kormányzásban. (Ekkor de facto ahhoz hasonló a kormányzat, mint az a szokatlan típusú parlamentáris rendszer, ahol az államfő egyben kormányfő is, pl. Dél-Afrikában.) Amikor viszont a köztársasági elnök pártja kisebbségben van a törvényhozásban (cohabitation), akkor az elnöktől a miniszterelnök és a parlament felé tolódnak el az erőviszonyok, azaz egy szokásosabb parlamentáris dinamikáról van szó. A választások időzítésének jelentősége van abban, hogy melyik helyzet mikor és hogyan állhat elő.
Az elnököt 5 éves ciklusra, közvetlenül választják kétfordulós rendszerben, egyszer lehet újraválasztani egy elnököt (akár folytatólagosan, akár nem), így összesen legfeljebb 2 cikluson keresztül, azaz 10 évig lehet valaki elnök. Az első forduló egy X-es szavazással zajlik és a kettő legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább a második fordulóba, ha az elsőben senki nem szerzi meg a szavazatok legalább felét (50%+).
A közvetlen választás 1962 óta része a rendszernek, míg 2000-ig egy ciklus hossza 7 év volt. A kettő ciklusos limit 2008 óta van érvényben.
A Nemzetgyűlés (alsóház) 577 képviselőjét közvetlenül választják módosított kétfordulós rendszerben egymandátumos választókerületekben. Mivel önmagukban a választókerületi eredmények döntők, pártok szerinti bejutási küszöb nincsen, ilyenről nem lehet beszélni. A képviselet pártok szerint aránytalan. A szavazás egy X-es mindkét fordulóban, az első forduló akkor eredményes, ha egy jelölt megszerzi az összes érvényes szavazat többségét (azaz: több, mint felét: 50%+), továbbá az összes választópolgár számához viszonyítottan megugorja a 25%-os eredményt. A második fordulóba azok a jelöltek jutnak be, akik az összes választópolgár számához viszonyítva több, mint 12,5%-os eredményt értek el. (Azaz, ha 50% a részvétel, a második fordulóba jutáshoz nem 12,5%, hanem 25%-ot kell elérni).
A tengerentúli megyék és területek 27 választókerülete mellett a külföldön élők számára 11 határon túli választókerület van kialakítva.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év.
A szavazás nem kötelező. Meghatalmazotton keresztüli (proxy) és külképviseleti szavazás lehetséges (EU tagállamokból és harmadik államokból is), valamint a külföldön elők számára online szavazás is, de levélszavazás nincsen.
Hamarosan
A franciaországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 81 képviselőt választottak. Németország után Franciaország a legnagyobb lakosságszámú EU tagállam, így itt választják a második legtöbb EP képviselőt, de egyben a "degresszív arányosság" miatt itt jut egy EP képviselőre a második legtöbb lakos. Így Franciaországban egy EU állampolgár szavazata csak 74%-át éri az EU-s átlagnak, ehhez képest a legkisebb tagállamban, Máltán több, mint 8-szor annyit ér egy szavazat.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Franciaország (Magyarországhoz hasonlóan) úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A választási küszöb 5%, így ez alatti lista nem szerezhet mandátumot, de ezt elérő párt egyből 4 mandátumot is szerez.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, de meghatalmazotton keresztüli (proxy) és külképviseleti szavazás lehetséges (EU tagállamokból és harmadik államokból is), de online, illetve levélszavazás nem.
Ez a franciaországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.12.03-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: