Portugáliában a 230 képviselőből álló egykamarás parlamentet (az előrehozott választásokat legszámítva) 4 évente választják meg. Az aktív (szavazási) és passzív (jelölhetőségi) választójog korhatára 18 év.
A képviselőket regionalizált zárt listás arányos rendszerben választják, 2-48 mandátumos választókerületekben a D'Hondt módszerrel. Két külföldi választókerület van (mindkettő kétmandátumos), az egyik az európai, a másik a világ többi részén élő állampolgároké. Bejutási küszöb (azaz mesterséges választási küszöb) nincs, sőt az alkotmány explicite tiltja ezt az intézményt.
A mesterséges küszöb hiánya nem jelenti küszöb hiányát. A körzeti magnitúdó, azaz a mandátumok száma önmagában definiál egy természetes küszöböt. Lisszabon egy 48 mandátumos választókerület, ahol így az effektív küszöb 2% körül van, Portalegre (és a két külhoni kerület) csupán 2 mandátumos, ami effektíve azt jelenti, hogy általában csak két legnagyobb párt szerez 1-1 mandátumot (vagy a legnagyobb párt szerez 2-t, de ehhez gyakorlatilag a dupláját kell szereznie a második helyezett szavazatainak - ez az ún. “binomiális” rendszer).
A választókerületek az adminisztratív kerületeknek felelnek meg (így nincs szó gerrymanderingről, legalább annak tipikus formáiról**), és ha a mandátumszámokban arányosak, akkor a képviselet nagyrészt elvileg továbbra is arányos, pláne mesterséges küszöb nélkül. Bár egy mandátum megszerzéséhez abszolút mértékben kb. ugyanannyi szavazat kell mindenhol, az eltérő természetes küszöbök miatt kisebb pártok a kisebb körzetekben aligha fognak mandátumot szerezni, erre legfeljebb a nagyobb magnitúdójú körzetekben van esélyük. Az előbbiek általánosságban a városias, az utóbbi a vidékies körzetek. Vagyis a városokban arányosabb a képviselet, vidéken torzabb, ami azt jelenti, hogy a vidék miatt egyes pártok felülreprezentáltak lehetnek, amit a városi eredmény nem kompenzál (aránytalan+arányos=aránytalan, hasonlóan a vegyes rendszereknél az árokrendszerhez vagy a többségi bónuszhoz).***
Ezért, annak ellenére, hogy "nincsen küszöb", nem teljesen meglepő, hogy Portugáliában nem annyira fragmentált a parlament, mint pl. az alacsony küszöböt használó Dániában vagy Hollandiában, hanem két nagy párt dominál (számos kisebb párt jelenléte mellett).
Portugália és Finnország azok az EU országok, ahol listás választási rendszert küszöb nélkül alkalmaznak (többmandátumos kerületekben). Hollandiában az egész ország egy többmandátumos kerület és a küszöb nagyon alacsony ("egy mandátumnyi"). Írország és Málta rangsorolós, egyéni arányos rendszert használnak, ahol nem küszöb, hanem kvóta van.
A portugáliai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 21 képviselőt választottak (ugyanannyit, mint Magyarországon, pedig Portugália népessége jóval nagyobb). A "degresszív arányosság" miatt a Portugáliában választóknak még így is nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Portugália (Magyarországhoz hasonlóan) úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Mesterséges választási küszöb nincsen, így egy kb. 4,5%-os párt már várhatóan mandátumhoz juthat.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges (EU tagállamokban és harmadik államokban is), de levélszavazás, online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.
Ez a portugáliai választási rendszerről (egyelőre csak parlamenti) szóló összefoglaló 2025.07.20-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Egyéb:
*Ezt az utóbbi kérdést úgy fejtettem ki, hogy egy kicsit a Tudásbázis keretein kicsit túllépve személyes vélemény is jobban kiolvasható. De ettől még objektíve igaz, legfeljebb a premisszákkal nem kell normatíve egyetérteni: alapvetően az arányosság szempontjából pozitív dolog, ha nem egyáltalán lehet mesterséges küszöb. A küszöb a leggyakoribb formájában egy bunkósbot (vagy Csóka Endrét idézve, balta) jellegű intézmény, ami szavazatok érvényesülését megakadályozza, ezzel aránytalanítva az alapvetően arányos rendszert. Sajnos túl gyakran hangoztatják azt a végtelenül lebutított érvet, hogy a küszöb célja a túlzott parlamenti fragmentáció elkerülése. A probléma ezzel az érveléssel, hogy ez félrebeszélés. Abból, hogy ne juthassanak túl kicsi pártok mandátumhoz (már ha ez egyáltalán kívánatos cél, de most fogadjuk el annak), nem következik, hogy szavazatokat feleslegesen engedni kell teljesen elveszni.
**Természetesen vannak országok, ahol sokkal feltűnőbb szintre emelik ezt a trükköt. Sokkal szembetűnőbb a probléma, ahol már az az - egyfajta neutralitást adó - elem sem marad meg, hogy közigazgazgatási egységeket, objektíven, egyfajta arányossággal kezel. Van olyan vegyes rendszer, ami kifejezetten arra épül, hogy egyes helyeken győztes mindent visz (általában ott, ahol a rendszert megalkotó hatalom erős), más helyeken arányos rendszert használ (ahol a hatalom gyenge, ott a hatalom így maximalizálja saját mandátumait, plusz az ellenfeleit is jobban megosztja). Egyébként Magyarország történelmétől se idegen ez a fajta földrajzi megkülönböztetés: volt olyan választási törvény a 20. század első felében ami kifejezetten arra épült, hogy csak Budapesten volt arányos a képviselet, a többi kerületben a győztes mindent vitt.
***Erre a problémára nem az az egyetlen elképzelhető megoldás, hogy minden választókerületnek pontosan ugyanakkora magnitúdójúnak kéne lennie: sőt, ez a megoldás még akár hátrányosabb is lehetne a legkisebb pártoknak, hiszen így akár még kevesebb mandátumra lehet esélyük. Lengyelországban például egyenlőbben a kerületek, de így is elég magas mind a természetes, mind a mesterséges küszöb, így van jelentős torzító erő a rendszerben. Az egyenlőtlen körzeti magnitúdók mellett az is egy lehetőség, hogy mesterséges küszöb egyenlítené ki az esélyeket, de ez természetesen ez a “megoldás” minimum megkérdőjelezhető, ugyanis ezzel is inkább csak az aránytalanságot sikerülne egyenlősíteni, a kis pártok hátrányára. (Ettől függetlenül az Európai Parlamentre már többször is megpróbálták ennek enyhébb változatait bevezetni, amiket egyelőre egyes tagállamok megakadályoztak). Egy alternatív megoldás országos kiegyenlítő-mandátumok használata, pl. mint Dániában vagy Ausztriában - ezekből viszonylag kevés is elég, hogy egy regionális arányos rendszert országosan is arányossá tegyenek.