Portugália

A portugáliai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 21 képviselőt választottak (ugyanannyit, mint Magyarországon, pedig Portugália népessége jóval nagyobb). A "degresszív arányosság" miatt a Portugáliában választóknak még így is nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Portugália (Magyarországhoz hasonlóan) úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Mesterséges választási küszöb nincsen, így egy kb. 4,5%-os párt már várhatóan mandátumhoz juthat.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges (EU tagállamokban és harmadik államokban is), de levélszavazás, online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

*Ezt az utóbbi kérdést úgy fejtettem ki, hogy egy kicsit a Tudásbázis keretein kicsit túllépve személyes vélemény is jobban kiolvasható. De ettől még objektíve igaz, legfeljebb a premisszákkal nem kell normatíve egyetérteni: alapvetően az arányosság szempontjából pozitív dolog, ha nem egyáltalán lehet mesterséges küszöb. A küszöb a leggyakoribb formájában egy bunkósbot (vagy Csóka Endrét idézve, balta) jellegű intézmény, ami szavazatok érvényesülését megakadályozza, ezzel aránytalanítva az alapvetően arányos rendszert. Sajnos túl gyakran hangoztatják azt a végtelenül lebutított érvet, hogy a küszöb célja a túlzott parlamenti fragmentáció elkerülése. A probléma ezzel az érveléssel, hogy ez félrebeszélés. Abból, hogy ne juthassanak túl kicsi pártok mandátumhoz (már ha ez egyáltalán kívánatos cél, de most fogadjuk el annak), nem következik, hogy szavazatokat feleslegesen engedni kell teljesen elveszni.

**Természetesen vannak országok, ahol sokkal feltűnőbb szintre emelik ezt a trükköt. Sokkal szembetűnőbb a probléma, ahol már az az - egyfajta neutralitást adó - elem sem marad meg, hogy közigazgazgatási egységeket, objektíven, egyfajta arányossággal kezel. Van olyan vegyes rendszer, ami kifejezetten arra épül, hogy egyes helyeken győztes mindent visz (általában ott, ahol a rendszert megalkotó hatalom erős), más helyeken arányos rendszert használ (ahol a hatalom gyenge, ott a hatalom így maximalizálja saját mandátumait, plusz az ellenfeleit is jobban megosztja). Egyébként Magyarország történelmétől se idegen ez a fajta földrajzi megkülönböztetés: volt olyan választási törvény a 20. század első felében ami kifejezetten arra épült, hogy csak Budapesten volt arányos a képviselet, a többi kerületben a győztes mindent vitt.

***Erre a problémára nem az az egyetlen elképzelhető megoldás, hogy minden választókerületnek pontosan ugyanakkora magnitúdójúnak kéne lennie: sőt, ez a megoldás még akár hátrányosabb is lehetne a legkisebb pártoknak, hiszen így akár még kevesebb mandátumra lehet esélyük. Lengyelországban például egyenlőbben a kerületek, de így is elég magas mind a természetes, mind a mesterséges küszöb, így van jelentős torzító erő a rendszerben. Az egyenlőtlen körzeti magnitúdók mellett az is egy lehetőség, hogy mesterséges küszöb egyenlítené ki az esélyeket, de ez természetesen ez a “megoldás” minimum megkérdőjelezhető, ugyanis ezzel is inkább csak az aránytalanságot sikerülne egyenlősíteni, a kis pártok hátrányára. (Ettől függetlenül az Európai Parlamentre már többször is megpróbálták ennek enyhébb változatait bevezetni, amiket egyelőre egyes tagállamok megakadályoztak). Egy alternatív megoldás országos kiegyenlítő-mandátumok használata, pl. mint Dániában vagy Ausztriában - ezekből viszonylag kevés is elég, hogy egy regionális arányos rendszert országosan is arányossá tegyenek.