Javaslatok kritikája

A Political Capital nem egy konkrét választási rendszer javaslatot írt 2025-ben, hanem egy "sorvezetőt", egy átfogó keretetet arra, ami mentén gondolkodni lehet rajta. Ennek ellenére sok normatív (értékalapú) állítást és következtetést is tartalmaz a "tiszta" szakmai szempontokon felül (ha egyáltalán van ilyen).

Főbb pontok:

• a választási rendszer kialakítását széleskörű társadalmi egyeztetés kísérje. Ez természetesen nagyon is kívánatos lenne, de sajnos ez is felhasználható manipulatív módon, például rosszhiszemű keretezéssel.

• a választási reform terén nincs helye a demagógiának (pl. a költségeket kiemelt szempontként kezelni). Maximálisan egyetértek, hogy a demokratikus tartalom a legextrémebb esetekig mindig fontosabb, mint a költségek (amik elhanyagolhatók az ország költségvetéséhez képest). Ezzel együtt, ha konkrét megoldások közel egyenlően demokratikusak, vagy az demokratikusabb, akkor szubszidiárus érvként felmerülhet a költségvonzat, pl. hogyha a második forduló drágább, mint a rangsorolás vagy tartalékpreferencia, akkor az utóbbi mellett legitim érv a költség is. 

• nem kizárólagosan az arányos a választási rendszer az elfogadható, de legyen arányosabb a mostaninál. Ezzel is alapvetően egyet lehet érteni, de a választójog egyenlőségéből következően szerencsésebb lenne azt állítani, hogy minden aránytalanító elemnek legitim célt kell szolgálnia, annak célszerűnek (és szakszerűnek, logikusnak), szükségesnek és a célhoz képest arányosnak kell lennie. Pl. ha a stabil kormánytöbbség elősegítése a legitim cél, arra alapvetően használhatók egymandátumos kerületek, mert az logikailag nem feltétlenül segíti a célt, de egy győztesbónusz ellenben legitim lehet, feltéve, ha az célhoz kötött és limitált. Így nem lenne elfogadható az, hogy a parlamenti mandátumok 75%-át automatikusan megszerzi a legnagyobb párt, mert ez nyilvánvalóan túlzó, indokolhatatlan győztesbónusz. Mindent a megfelelő cél szerint kell mérlegelni, ilyen lehet pl. helyi képviselet, megszemélyesített képviselet, nemzetiségi képviselet, stb. Mindent kontextusban kell vizsgálni, pl. a kormánytöbbség garantálásánál az alkotmányozó többségre vonatkozó szabályokkal való összefüggést, a konstruktív bizalmatlansági indítványt, stb.

folyt. hamarosan

A DK-nak (a 2026 február eleji hivatalos kommunikációjukkal ellentétben) nincs törvényjavaslata a választási rendszerrel kapcsolatban. Egy határozat javaslata van, amiben a kormányt kérnék meg, hogy dolgozzon ki egy javaslatot. Frissítés: már van törvényjavaslat, részben más tartalommal.

Észrevételek (az eredeti határozatjavaslattal kapcsolatban):

• A DK-nál valószínűleg továbbra nincs valaki, aki értene a választási rendszerekhez, különben valószínűleg nem követelnének "kétfordulós és arányos" rendszert. Mivel a javaslat ezen kívül semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, ennyit lehet róla mondani. Nem totális elméleti képtelenség, de minden bizonnyal, aki kétfordulósat követel, az aránytalanra gondol (akár tudtán kívül), aki pedig tényleg arányosat akar, az értelmetlennek tartaná a második fordulót. Azt nem lehet értékelni, amit nem írtak le, de lehet sejteni, hogy valójában nem arányos rendszert javasolnak.

• Az előző pontot támasztja alá, hogy több ponton értelmetlenségeket vagy tévedéseket írnak a győzteskompenzációval kapcsolatban.

• A javaslat szövege szerint a választási rendszer nem lehet pártpolitikai kérdés, de mégis be akarja vonni a pártokat a kialakításába.

• Az egyik fő pont, amit külön hirdetnek is, a határon túliak választójogának megszűntetése. Azon felül, hogy elég ízléstelen a választójogi reformot az választásra jogosultak körének szűkítésével promotálni, olyan nemzetközi elvekre hivatkoznak, amik nem ide tartoznak, sőt az egész koncepció inkább az ilyen elvek ellen megy. De egyébként a (határozat)javaslat nem venné el az összes határon túli állampolgár szavazójogát, csak azokét, akiknek a választás előtti 20 évben nem volt belföldi lakcímük. Frissítés: A törvényjavaslat elvenné mindenkitől.

• Rosszul veszi ki magát, hogy ezzel szemben a belföldi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó, dolgozó állampolgárok szavazási lehetőségeit bővítenék. Önmagában ez értékelendő lenne, de az előző pont tükrében visszás, talán egyenesen cinikus, átlátszó pártpolitikai érdekből történő húzás lenne. Hab a tortán, hogy az indokolásban az adózást is említik, vagyis összemosnak mindenféle dolgot, a következetesség finoman szólva nem erőssége a javaslatnak.

• +1: a javaslat szövege egy szóval sem említi az EJEB szerint is jogsértő nemzetiségi listás "választás" reformját. Ez már valahogy nem fért bele...

A Második Reformkor párt 2025 óta a következőket javasolja:

• Több országos listás mandátum

• Kétfordulós szavazás

• Győzteskompenzáció eltörlése

• 3%-os országos választási küszöb

• Határon túli (listás?) választókerület

Kritika hamarosan

Ez a magyar választási rendszerről szóló különböző javaslatok kritikáit tartalmazó oldal 2026.02.03-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.