Javaslatok kritikája

A Political Capital nem egy konkrét választási rendszer javaslatot írt 2025-ben, hanem egy "sorvezetőt", egy átfogó keretetet arra, ami mentén gondolkodni lehet rajta. Ennek ellenére sok normatív (értékalapú) állítást és következtetést is tartalmaz a "tiszta" szakmai szempontokon felül (ha egyáltalán van ilyen).

Főbb pontok:

• a választási rendszer kialakítását széleskörű társadalmi egyeztetés kísérje. Ez természetesen nagyon is kívánatos lenne, de sajnos ez is felhasználható manipulatív módon, például rosszhiszemű keretezéssel.

• a választási reform terén nincs helye a demagógiának (pl. a költségeket kiemelt szempontként kezelni). Maximálisan egyetértek, hogy a demokratikus tartalom a legextrémebb esetekig mindig fontosabb, mint a költségek (amik elhanyagolhatók az ország költségvetéséhez képest). Ezzel együtt, ha konkrét megoldások közel egyenlően demokratikusak, vagy az demokratikusabb, akkor szubszidiárus érvként felmerülhet a költségvonzat, pl. hogyha a második forduló drágább, mint a rangsorolás vagy tartalékpreferencia, akkor az utóbbi mellett legitim érv a költség is. 

• nem kizárólagosan az arányos a választási rendszer az elfogadható, de legyen arányosabb a mostaninál. Ezzel is alapvetően egyet lehet érteni, de a választójog egyenlőségéből következően szerencsésebb lenne azt állítani, hogy minden aránytalanító elemnek legitim célt kell szolgálnia, annak célszerűnek (és szakszerűnek, logikusnak), szükségesnek és a célhoz képest arányosnak kell lennie. Pl. ha a stabil kormánytöbbség elősegítése a legitim cél, arra alapvetően használhatók egymandátumos kerületek, mert az logikailag nem feltétlenül segíti a célt, de egy győztesbónusz ellenben legitim lehet, feltéve, ha az célhoz kötött és limitált. Így nem lenne elfogadható az, hogy a parlamenti mandátumok 75%-át automatikusan megszerzi a legnagyobb párt, mert ez nyilvánvalóan túlzó, indokolhatatlan győztesbónusz. Mindent a megfelelő cél szerint kell mérlegelni, ilyen lehet pl. helyi képviselet, megszemélyesített képviselet, nemzetiségi képviselet, stb. Mindent kontextusban kell vizsgálni, pl. a kormánytöbbség garantálásánál az alkotmányozó többségre vonatkozó szabályokkal való összefüggést, a konstruktív bizalmatlansági indítványt, stb.

folyt. hamarosan