Embedded Files
Svédország unitáris államszerkezettel és parlamentáris kormányformával rendelkező alkotmányos monarchia. Az Economist demokráciaindexén 2024-ben 9,39/10-es volt az értékelése ("teljes demokrácia"), ezzel a pontszámmal rendszeresen a 10 legdemokratikusabb ország közé sorolják), választási folyamatok és pluralizmus terén pedig 9,58/10-es.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. Külföldön élő állampolgár is szavazhat, ha valaha volt Svédországban regisztrált lakóhelye. A szavazás nem kötelező, külképviseleti és levélszavazás lehetséges, de online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség. Előrehozott szavazás lehetséges, a szavazás napja előtt belföldön és külföldön bizonyos helyeken lehet szavazatot előzetesen leadni.
Riksdag
Riksdag
Svédországban országos szinten a Riksdag (az egykamarás parlament) mind a 349 tagját közvetlenül választják 4 évente. Ha előrehozott választásra kerülne sor, az így választott parlament is csak az előző 4 éves ciklus maradékát tölthetné ki, így a 4 éves ciklusok nem változnak (csak közben kicserélődhet a parlament).
A Riksdag nyílt listás rendszerben választják az arányos képviselet elvei szerint, módosított Sainte-Lague módszerrel.
A választási rendszer gyakorlatilag országosan arányos, azonban a felszín alatt meglehetősen bonyolult a mandátumok számítása, ugyanis ez több szinten történik, így a képviselet egyben erősen lokalizált is. A rendszer Svédországot 29 többmandátumos választókerületre osztja, amikben összesen 310 mandátumot osztanak ki. A maradék 39 mandátum pedig kompenzációs, előzetesen nincsen választókerülethez allokálva.
A mandátumokat az egyes pártok adott választókerületbeli eredményei alapján módosított Sainte-Lague módszerrel osztják ki, a mandátumszerzésre a 4%-os országos vagy adott kerületben a 12%-os jogi küszöb elérése szükséges. Kompenzációs mandátumok mandátumok szerzéséhez viszont az országos küszöböt kell elérni.
Európai Parlament
Európai Parlament
A svédországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 21 képviselőt választottak (ugyanannyit, mint Magyarországon, pedig Svédország népessége jóval nagyobb). A "degresszív arányosság" miatt a Svédországban választóknak még így is nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Svédország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció módosított Sainte-Laguë módszerrel történik, így nagyon arányos. A választási küszöb 4%, de mivel csak 21 mandátum áll rendelkezésre, egy pártnak a gyakorlatban min. (kb.) 4,5%-ot kell elérnie a mandátumszerzéshez.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez a svédországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.01.09-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Google Sites
Report abuse