A demokrácia típusai

Az államforma - hamarosan

Az államforma - hamarosan

A kormányforma elsősorban azt takarja, hogy milyen a kormányzati hatalommegosztás. (horizontálisan, azaz a hatalmi ágak viszonyában, vertikálisan az államszerkezet írja le a hatalommegosztás módját). A kormányforma (ahogy az államforma) hagyományosan egy alaki kérdés, arról szól, hogy milyen kormányzati szerkezetet ír le az alkotmány, azonban az egyes kormányformák kategóriáján belül óriási eltérések lehetnek a tényleges működés, hatalmi dinamikákat tekintve. Kormányformát azonban elsősorban demokratikus országokban (egyesek szerint CSAK demokratikus országokban) lehet értelmezni, ugyanis minél kevésbé demokratikus egy ország, annál inkább kiüresedik az az akár a demokratikus országokéval azonos kormányforma, amit az alkotmányuk esetleg tartalmaz (nincs hatalommegosztás).

A "tiszta" kormányformák:

• Elnöki, pl. Egyesült Államok vagy Brazília

• Parlamentáris, pl. Egyesült Királyság vagy Németország

A hibrid (összetett vagy "vegyes") kormányformák

• Félelnöki (alapvetően a parlamentáris egyik variációja)

  • Elnöki-parlamentáris (végrehajtó hatalom duális felelőssége, az elnökihez közelebbi modell), pl. a weimari köztársaság

  • Miniszterelnöki-elnöki (negatív parlamentarizmus erős elnökkel), pl. Franciaország

• Atipikus kormányformák

  • választott miniszterelnöki (a parlamentáris rendszer olyan variációja, amiben a miniszterelnököt közvetlenül választják)

  • "assembly independent" (olyan hibrid, amiben a végrehajtó hatalom politikailag nem felel a parlamentnek), ezen belül

    • direktoriális, pl. Svájc

    • egyes elnöki verzió, pl. Mikronézia

  • atipikus parlamentáris rendszerek

    • államfő és kormányfő azonos, pl. Dél-Afrikai Köztársaság

Az elnöki rendszer a törvényhozói és végrehajtói hatalom elválasztásán alapuló demokratikus, köztársasági kormányforma, amelyben az államfő a végrehajtói hatalom feje és külön — azaz a törvényhozástól független — demokratikus legitimitással rendelkezik.
Ezzel szemben a parlamentáris rendszer a szerkezetileg a hatalmi ágak fúziójára épít, a végrehajtó hatalom a parlamentnek van alárendelve. (Figyelem, a "hatalommegosztás" már egy másik kérdés, arra nem a hatalmi ágak elválasztása az egyetlen mód)

Mindkét rendszernél fontos leszögezni, hogy a gyakorlatban óriási eltérések lehetnek az egyes kategóriákon belül. Parlamentáris rendszerben is néha nehéz megállapítani, hogy menet közben kormánynak van parlamentje, vagy a parlamentnek kormánya - de ettől még a kormány felállítása szempontjából az utóbbi határozza meg. Hasonlóan, elnöki és félelnöki rendszerben is lehet szituációtól függően a törvényhozás vagy az elnök domináns, vagy valamiféle egyensúlyban vannak. (Példa kiüresített elnöki rendszerre Chile "parlamentáris" időszaka)