A Magyar országgyűlési választási rendszer 1990-2010 között

Az 1990 és 2014 között hatályos "régi" magyar országgyűlési választási rendszer (amit általános választásra 2010-ben használtak utoljára) talán a világ legbonyolultabbika volt. Egy háromszintes, szupervegyes, kétfordulós, "vegyes aránytalan" választási rendszerről van szó (amit, ha őszinték akarunk lenni, nem sok ember értett az egész országban).

A nagyvonalakban való bemutatásához számba lehet venni a hasonlóságokat és különbségeket az utódjával, a 2014 óta használt választási rendszerrel szemben:

• Mindkettő szupervegyes rendszer amiben alapvetően két külön szavazati ág van: egyéni és listás

• A régi rendszer egyéni ágon (módosított) kétfordulós, listás ágon alapvetően egyfordulós volt, míg az új rendszer egyfordulós.

• A régi rendszernek három szintje volt: helyi (egymandátumos egyéni kerületek), területi és országos, az új rendszerben csak helyi és országos szinten vannak. A régi rendszerben a listás szavazat területi volt, országos listára nem lehetett közvetlenül szavazni, míg a 

• A régi rendszerben több volt a listás mandátum, az újban több az egyéni - de ez még önmagában nem jelentene túl sokat! (mind a kettőben közel fele-fele). Más volt a töredékszavazati rendszer is, de ez is egy kicsit túlértékelt, mindesetre lent kifejtésre kerül.

• Mind a két rendszerben (az 1994-es választás óta) 5%-os országos (alap)küszöb volt érvényben, ami a listás mandátumokra vonatkozott. Így küszöbtől függetlenül szerezhettek a pártok egyéni mandátumokat, de a régi rendszerben területi listáról is csak az országos (!) küszöb megugrása esetén!

A régi rendszerrel kapcsolatban számos tévhit is él, például, hogy:

• arányos lett volna - valójában majdnem olyan aránytalan volt, mint a mostani

• hogy nem volt benne "győzteskompenzáció" - ez azért nem igaz, mert csak egyéni ágról nem volt ilyen, listás ágról volt

Bővebben hamarosan.