Spanyolország

A spanyolországi parlament képviselőházának (alsóház) 350 képviselőjét közvetlenül választják egyszintű zárt listás arányos típusú választási rendszerben, 50 regionális választókerületben. A jogi választási küszöb alapesetben 3%, de ezt kerületenként alkalmazzák, így egy pártnak nem kell országosan elérnie a 3%-ot. A jogi küszöbnek így legfeljebb Madridban és Barcelonában van jelentősége (38 és 32 mandátumos körzetek). Sokkal nagyobb a jelentősége a választókerületek méretéből adódó természetes küszöbnek, a legtöbb választókerületben 3-8 képviselőt választanak, ami miatt egyenként ezek mindegyikében tipikusan (sokkal) több, mint 3%-ot kell elérni mandátumszerzéshez. Két különleges, egymandátumos választókerület van a rendszerben Ceuta és Melillla számára.

A választókerületi struktúra és mandátumallokáció módja (D'Hondt/Jefferson módszer) miatt a küszöb felett is a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A szavazás zárt listás, azaz a szavazók nem szavazhatnak jelöltekre, csak a (területi) pártlisták egészére egészére.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év.

A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem. 2022 óta a határon túliak számára nem szükséges külön regisztráció a szavazáshoz.

A spanyolországi parlament felsőházának (szenátus) 267 tagjából 209-et közvetlenül választják egyszintű korlátozott blokkszavazás típusú választási rendszerben, 63 regionális választókerületben.  képviselet pártok szerint aránytalan. A választást eddig kivétel nélkül a képviselőházival együtt tartották, de ez nem szigorúan szükségszerű.

47 választókerület a félszigeten található provinciáknak felel meg, ezek lakosságszámuktól függetlenül egyenként 4 szenátort választanak. A két provincia, ami szigetekből áll, a szigetek szerint van felosztva kerületekre, 3 nagyobb sziget (Mallorca, Gran Canaria és Tenerife) egy-egy hárommandátumos kerületeket alkot, míg 8 kisebb sziget egyenkenént egymandátumos kerületek. Ceuta és Melilla egyenként kétmandátumos kerületeket alkotnak.  

A választás nem listás jellegű (bár tévesen néha nyílt listásnak nevezik), jogi választási küszöb sincs. A szavazók viszont pártok szerint csoportosítva látják a jelölteket a szavazólapon és minden körzetben eggyel kevesebb jelöltre lehet szavazni, mint ahány mandátum a kerületben (kivéve az egymandátumos kerületekben). Így a tipikus eredmény, hogy a helyben legnagyobb párt négymandátumos körzetekben 3 mandátumot, a hárommandátumos körzetekben 2 mandátumot szerez, míg a második helyezett párt kapja jellemzően a második mandátumot. Ez azonban nem törvényszerű és a pártok szövetségei is befolyásolják az eredményt. A rendszer tisztán egyéni, a győztes jelölteket relatív többségi szabállyal állapítják meg. Jelölteknél a helyetteseik is meg vannakjelölve, így kvázi zárt listás rendszerként is értelmezhető a szisztéma.

További 58 szenátort az autonóm közösségek választanak.

A spanyolországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 61 képviselőt választottak. Spanyolország a negyedik legnagyobb EU tagállam lakosságszám szerint. A "degresszív arányosság" elve miatt Spanyolországban egy EU állampolgár szavazata csak 78%-át éri az EU-s átlagnak, ehhez képest a legkisebb tagállamban, Máltán több, mint 8-szor annyit ér egy szavazat.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Míg a legtöbb tagállam nyílt listás vagy rangsorolós egyéni (STV) arányos rendszert használ, Spanyolország (Magyarországhoz hasonlóan) úgynevezett "zárt listás" arányos rendszert használ. Ez az jelenti, hogy a szavazók csak pártlistára szavazhatnak (és csak egyre), amin a jelöltek előre meghatározott sorrendben szerepelnek. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Mesterséges választási küszöb nincsen, így egy kb. 1,5%-os párt már várhatóan mandátumhoz juthat.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Ez a spanyolországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.12.12-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

• https://aceproject.org/main/english/es/esy_es.htm - hibásan "nyílt listásnak" nevezi a szenátusi rendszert

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.