Embedded Files
Brazília föderális (szövetségi) államszerkezetű, elnöki kormányformájú köztársaság. Az Economist demokráciaindexén 2024-re 6,49/10, azaz "hibás demokrácia" besorolást kapott, választási folyamatokra és pluralizmusra pedig 9,58/10-es értékelést.
Szövetségi szinten a kétkamarás törvényhozásban a képviselőházat és a szenátus tagjait is közvetlenül választják a 27 államhoz illeszkedő választókerületekben. A képviselőház 513 tagjából egyszerre minden államban az összes képviselői helyre tartanak választást 4 évente. A szenátus esetében a 27 állam mindegyikére 3 szenátor jut, így jön ki az testület összesen 81 tagja. A szenátorokat 8 éves ciklusokra választják, négy évente így felváltva kettőt, illetve egyet választanak minden államban (4 éves csúsztatással így 8 évente 54, illetve 27 mandátumra írnak ki választást).
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a szavazás főszabályként kötelező 18 év felett és 70 év alatt. Brazíliában választójoggal rendelkeznek a portugál állampolgárok is 3 év tartózkodás után.
Elnök
Elnök
Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják a törvényhozási választással egyidőben. Az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.
Az elnökválasztáson szavazhatnak a határon túl elő állampolgárok.
Kongresszus
Kongresszus
Képviselőház
Képviselőház
A képviselőház esetén teljesen nyílt listás, regionálisan arányos képviseletet használnak, pontosabban a D’Hondt módszerrel osztják ki a mandátumokat a pártok között. A 2%-os jogi küszöb nem országosan, hanem választókerületenként érvényes, így a legtöbb kerületben nincs jelentősége, leginkább 2-3 legnépesebb körzetben lehet szerepe. Az államok között a mandátumok nem arányosan vannak elosztva, ugyanis minden államnak minimum 8 képviselő, de maximum 70 jár. Ez legtöbb államnak, különösen a legkisebbeknek kedvez, de a szabály São Paulo-t nagyban sújtja, 110 helyett csak 70 képviselővel rendelkezik. Más államot nem érint a felső limit, de a limitek között sem teljesen arányos az allokáció.
A nyílt listás szavazás értelmében a szavazók az általuk választott listán belül jelöltre szavazhatnak (ezeket preferenciaszavazatoknak is nevezik). Brazíliában tisztán a nyílt listák elve érvényesül, a lista sorrendjét teljes mértékben az adott párt szavazói határozzák meg. Pártok állíthatnak közös listát, de a listán belül ekkor is csak a jelöltek szavazatszáma számít.
Szenátus
Szenátus
A szenátus tagjainál a választási rendszer attól függ, hogy melyik évben történik a választás. Amikor a tagok harmadát választják meg, akkor kvázi egymandátumos kerületekben a választás egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazás, azaz first-preference plurality (FPP) avagy first-past-the-post (FPTP). Amikor a testület kétharmadára választást írnak ki, akkor minden államban egyszerre választják a két szenátort, két mandátumra jutó egyfordulós, két X-es, relatív többségi blokkszavazással. Így a választásalapvetően mindkét esetben "győztes-mindent-visz" jellegű.
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az brazíliai választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.08.01-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Google Sites
Report abuse