Dél-Korea (a Koreai Köztársaság) unitáris államszerkezetű, elnöki kormányformájú köztársaság. Az Economist demokráciaindexén 2024-re 7,75/10, azaz "hibás demokrácia" besorolást kapott, választási folyamatokra és pluralizmusra pedig 9,58/10-es értékelést.
Az államfő és a kormányfő egy személyben az elnök, viszont van egy miniszterelnöknek nevezett pozíció a kormányban. A "miniszterelnök" nem kormányfő, hanem az elnök helyettese, aki nem felel a törvényhozás felé, így ez nem valódi miniszterelnöki szerep.
A választáson részvétel nem kötelező, a választójog alsó korhatára pedig 18 év.
Az elnökválasztást egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazással tartják a törvényhozási választástól eltérő időben, az elnököt öt éves ciklusra választják. Az abszolút többség (a szavazatok több, mint fele, 50%+) így nem szükséges a győzelemhez.
Az elnöki hivatal egyetlen ciklusra szól, korábbi elnök nem választható újra sem folytatólagosan, se kihagyással. Előrehozott választás tartható.
Az 300 fős, egykamarás törvényhozó testületet, a nemzetgyűlést 4 éves ciklusokra választják de facto árokrendszerben:
254 képviselőt egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazással választanak egymandátumos körzetekben
46 képviselőt pedig egyetlen országos (többmandátumos) választókerületben zárt listás arányos képviseleti rendszerben. A mandátumallokáció papíron kompenzációs lenne, de a rendszer semmiképp nem nevezhető vegyes arányosnak, mivel nemcsak kevés a listás mandátum, hanem a pártok csalilistákat állítanak, ezzel gyakorlatilag kiiktatva a kompenzációt árokrendszerré alakítva a rendszert.
Ez a rendszer így "vegyes többségi" (vegyes aránytalan) képviseletet nyújt, a magyarországi rendszerhez hasonlóan az egyéni kerületek dominánsak az eredmény szempontjából. Jogi választási az országos listás mandátumokra 3%.
Ez a dél-koreai választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.08.13-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: