A félparlamentáris kormányforma egy olyan verziója a parlamentarizmusnak, amelyben törvényhozásnak csak az egyik része (általában: egyik kamara) felé tartozik politikai felelősséggel a kormány (a végrehajtó ág), de a másik ház is teljes jogú törvényhozó.
A klasszikus parlamentarizmussal szemben, amiben vagy mindkét ház felé vagy csak a jóval erősebb kamara felé felelős a kormány, sokkal jobban megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása és a fékek és ellensúlyok elve.
A félparlamentáris rendszer logikája, célja a következőből érthető meg:
Ha az elnöki rendszer előnyének tekintjük a hatalmi ágak szétválasztását, és hátrányának az egy személyben koncentrálódó végrehajtó hatalmat, és
a parlamentáris rendszer előnyének tekintjük pedig a felelős kormányt, hátrányának a hatalmi ágak szétválasztásának hiányát (végrehajtói függőség)
akkor lehetőség szerint az előnyöket szeretnénk kombinálni és a hátrányokat kihagyni egy kormányforma tervezésénél. A félparlamentáris rendszerben ezért a törvényhozást két részre osztják:
egy bizalmi részre, amely a kormány
egy tisztán törvénhozó részre
A félparlamentáris rendszer megtartja a mind az elnöki, mind a parlamentáris modellben egységes végrehajtói ágat. Ezzel szemben a félelnöki rendszer duális végrehajtói ágat hoz létre, amelynek két feje van: az elnök, amely nem felel a törvényhozásnak, valamint a miniszterelnök, amely igen.
Félparlamentáris modellt alkalmaz Japán és Ausztrália.
Ez a félparlamentáris kormányformáról szóló összefoglaló 2026.03.12-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Ganghof, S., 2018. A new political system model: Semi‐parliamentary government. European Journal of Political Research, 57(2), pp.261-281.
Ganghof, S., 2021. Beyond presidentialism and parliamentarism: Democratic design and the separation of powers. Oxford University Press.