A felsőházi képviselet, mint megoldás természetesen elsősorban azt igényelné, hogy legyen felsőház. Egy kétkamarás Országgyűlés esetén több filozófia mentén is ki lehetne alakítani a második kamarát. A felsőháznak akkor van igazán értelme, ha nem csak az alsóház duplikálásáról van szó, hanem más a szerepe. Például, ha a parlamentáris rendszerben csak az alsóház politikai bizalmától függ a kormány és a jogalkotásban a felsőház inkább deliberatív testület. Ha a felsőháznak nincs erős blokkolási képessége, hanem inkább csak módosításokat javasol (valamint törvényjavaslatokat kezdeményezhet), akkor sokkal kevésbé fontosak a konkrét arányok és a képviselet olyan szigorúbb egyenlősége, ami az alsóháznál elvárható. Ugyanígy a közvetlen választás sem elengedhetetlen. A felsőház tagjait akár sorsolással is meg lehetne (sőt, szerintem érdemes lenne, de erről majd máshol…) állapítani, de klasszikusabb megoldás lenne, ha például a regionális képviselet háza lenne. Ez utóbbi lehetőségnek elsősorban akkor van értelme, ha az alsóházban nincs regionális képviselet, vagy más egységekről van szó.
Mindezek tükrében, ha a politikailag jelentősebb alsóház képviselőinek választásánál nem lenne szavazati joga a határon túli állampolgároknak, vagy ha lenne is, de külön képviselőket nem választanának, a felsőház erre tökéletes hely lenne. Akár 20-30 képviselőt is lehetne választani határon túli választókerületekben. A választás módjára külön javaslatot nem tennék, de az egymandátumos választókerületeket mindenképp elkerülném. Helyette elsősorban többmandátumos egyéni körzetek kialakításában lenne érdemes gondolkodni. Ha a felsőház is közvetlenül a nép által választott képviselőkből áll, akkor természetesen a határon túliak képviselőit is ekkor kellene választani. Ezeket a választásokat egyébként célszerű lenne az alsóházi választásoktól időben elhatárolni.
Külhoni parlament (nyílt listás arányos képviselettel)
Külföldön elő magyarok szószólói (közvetlen vagy közvetett választással, 10 szószóló)
Speciális jogállású képviselők (legalább hárommandátumos kerületekben választva, arányos egyéni módszerrel)
Határon túli egyéni választókerület (legalább hárommandátumos kerület(ek)ben választva, arányos képviseleti rendszerben)
Ez az oldal a weboldal szerzőjének a magyar választási rendszerrel kapcsolatos javaslatait tartalmazza, annak 2026.04.26-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Csóka Endre, Tóka Gábor: Egy jobb (elő)választási rendszer minőségibb politikát is hozhatna (Telex)
A hatályos törvény az országgyűlési képviselők választásáról a 2011-es, amit azóta többször módosítottak.