Írország parlamentáris köztársaság, a kormányfő a Taoiseach (miniszterelnök), az elnök (Uachtarán) pedig elsősorban ceremoniális államfői szerepet tölt be.
A választás közvetlen és azonnali többfordulós szavazással (egy fajta rangsorolós szavazással) történik. Az elnököt legfeljebb egyszer lehet újraválasztani, egy ciklus hét évre szól.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 35 év. A jelölés során a kétkamarás parlament (Oireachtas, alsóháza a Dáil és a felsőháza a Seanad) 234 tagjából legalább 20 vagy a 31 megyei/városi tanácsból 4-nek a támogatását kell megszerezni. (+a hivatalban levő vagy volt elnök jelölheti saját magát is, ha jogosult még egy ciklusra)
A szavazás nem kötelező, sem külképviseleti sem online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem lehetséges. Csak belföldi lakcímmel rendelkező állampolgárok szavazhatnak, levélszavazás csak pár speciális kör számára elérhető. A szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (péntek).
A szavazólap láthatóan a rangsorolós rendszer ellenére nagyon egyszerű (Forrás: Irish Presidential Election Returning Officer)
2025-ben 1990 óta először fordul elő, hogy csak 3 jelölt van a szavazólapon (bár volt egy alkalom 2004-ben, amikor csak a hivatalban lévő elnök jelölte magát, így végül választásra nem került sor). Catherine Connolly független jelöltet Sinn Féin, Munkáspárti, Szociáldemokrata és további zöld és baloldali pártok és függetlenek jelölték. Ellenfele Heather Humphreys a Fine Gael kereszténydemokrata párt jelöltje, ugyanis a harmadik jelölt, Jim Gavin, a legnagyobb frakcióval rendelkező Fianna Fáil (közép-jobb / konzervatív-populista) párt jelöltje gyakorlatilag visszalépett (de csak a határidő után, így a szavazólapon még szerepel a neve és lehet rá érvényesen szavazni). Így ez egyben (gyakorlatilag) az első olyan választás 1973 óta, ami kétjelöltes verseny.
Az elnökválasztással együtt gyakran tartanak népszavazást is alkotmánymódosításról, azonban az előző kettőtől (2011, 2018) eltérően most ilyenre nem kerül sor.
Az írországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész országban 3 választókerület található, amikben összesen 2024-ben 14 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt az Írországban választóknak még így nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Írország a parlamenti választásokhoz hasonlóan itt is az egyetlen átvihető szavazat rendszerét használja, így pártlisták nincsenek, minden szavazó egyénileg rangsorolhatja a jelölteket.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, sem külképviseleti vagy levélszavazás, sem online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem lehetséges. A szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (péntek).
Ez az írországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.10.22-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: