Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága alkotmányos monarchia, kormányformája parlamentáris. Bár az államszerkezete unitáris, az országnak van több "tagországa" amelyek jelentős autonómiát kaptak a törvényhozás devolúciója révén. A devolvált törvényhozás intézményei a Skót Parlament, a Walesi Senedd és az Észak-Írországi (Törvényhozó) Gyűlés. Angliának nincs saját devolvált törvényhozása, helyette a westminsteri parlamentnél vannak ezek a hatáskörök, amibe a másik három ország is választ képviselőket.

Az Egyesült Királyság parlamentje kétkamarás, azonban csak az alsóházat választják közvetlenül és a felsőháznak nagyon korlátozott a politikai jelentősége.

Az ország 2020 óta nem tagja az Európai Uniónak.

Alsóház: House of Commons

A 650 fős alsóházi tagjait (egyfordulós) egy X-es relatív többségi rendszerben választják egymandátumos (egyéni) választókerületekben legfeljebb 5 éves ciklusokra. A rendszer általában, különösen a történelmi kétpártrendszer fellazulásának, felbomlásának idején hajlamos nagyon aránytalan eredményeket nyújtani.

A választójognak feltétele az állampolgárság, azonban a belföldi lakóhely nem. Az Egyesült Királyság állampolgárai mellett Írország állampolgárai is szavazhatnak a választáson, valamint a Nemzetközösség (Commonwealth) és az Európai Unió egyes országainak állampolgárai is. A külföldön élő (brit vagy ír) állampolgárok esetében nem számít mennyi ideje él külföldön (korábban erre 5, 15, illetve 20 éves szabály vonatkozott), azonban legalább egyszer kellett, hogy legyen belföldi lakcíme. A külföldön élők a legutolsó belföldi lakcímük szeirnt kérhetik magukat felvenni a választási névjegyzékbe, nincsen külön választókerületük.

Fényképes igazolványra nincsen szükség a szavazásnál. Az aktív választójog (szavazójog) és passzív választójog (választhatóságé) alsó korhatára egyaránt 18 év (a választás napjára tekintettel, regisztrálni már lehet ezelőtt is). A szavazás nem kötelező, levélszavazás és meghatalmazásos (proxy) szavazás lehetséges, de külképviseleti és online szavazásra nincs lehetőség. A személyes szavazásra egy napon keresztül van lehetőség.

Skót parlament

A skót parlament 129 fős, és regionális vegyes arányos típusú rendszerben választják 5 éves fix ciklusra. Az eredmények nagyfokú arányosságát a mandátumkompenzáció teszi lehetővé. A választójognak nem feltétele az állampolgárság, csak a skóciai lakóhely, azonban előzetes regisztráció szükséges. Fényképes igazolványra nincsen szükség a szavazásnál. Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és meghatalmazásos (proxy) szavazás lehetséges, de külképviseleti és online szavazásra nincs lehetőség. A személyes szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (csütörtökön).

Skóciát a rendszer 8 régióra és ezeken belül összesen 73 választókerületre osztja. Minden régióban 7 mandátumot választanak kompenzációs listákról, így összesen 73 képviselőt választanak egymandátumos kerületekben és 56 képviselőt pártlistákról. A szavazólapon külön lehet szavazni egyéni jelöltre és pártlistára, utóbbi szavazás zárt listás (nincs preferenciaszavazat).

Az egymandátumos (egyéni) választókerületben a győztes jelöltek egyfordulós (egy X-es) relatív többségi rendszerben választják.

A pártlisták közötti mandátumallokáció D'Hondt módszerrel történik, de a régiónként 7 mandátum kiosztásánál figyelembe veszik a pártok által már egyéni ágon megszerzett mandátumokat (mandátumkompenzáció).

A rendszert az Egyesült Királyságban additional-member system (AMS) néven ismerik, de alapvetően ugyanolyan elven működik, mint az új-zélandi vagy német vegyes arányos típusú rendszerek. A hatályos új-zélandi (és jó pár német tartományban is használt) rendszerrel szemben azonban, ha képződnek túlnyúló mandátumok, nem növelik a számukkal a parlament létszámát (fix létszám). A német Bundestag rendszerétől eltérően azonban a túlnyúló mandátumokat megtarthatják a pártok, így egyes pártok az arányos jussuknál több mandátumhoz juthatnak.

Képen a skót választási rendszer működése a 2021-es eredményekkel. A vastag vonallal körbevéve az egyéni kerületi győztesek, fölötte pedig a kompenzációs (top-up) mandátumok régiónként.

Walesi Senedd

A walesi parlament, azaz a devolvált törvényhozó gyűlés (korábban: Welsh Assembly, ma: Senedd) a 2026-os választástól kezdve 96 fős (korábban 60 volt), és regionálisan arányos típusú rendszerben választják 4 éves fix ciklusra. A választójognak nem feltétele az állampolgárság, csak a walesi lakóhely, azonban előzetes regisztráció szükséges. Fényképes igazolványra nincsen szükség a szavazásnál. Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és meghatalmazásos (proxy) szavazás lehetséges, de külképviseleti és online szavazásra nincs lehetőség. A személyes szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (csütörtökön).

Wales a rendszer 16 választókerületre osztja, amiket a 32 westminsteri egymandátumos választókerület párosításával alakítottak ki. Minden választókerületben 6 mandátumot osztanak ki zárt pártlistákról (nincs preferenciaszavazat). A választáson egy pártlistára vagy egy független jelöltre lehet szavazni, a szavazólapon a pártlistán szereplő összes név látható. A pártlisták közötti mandátumallokáció D'Hondt módszerrel történik, független jelöltek is eszerint juthatnak mandátumhoz.

Korábban a skót parlamenthez hasonlóan vegyes rendszert használtak, 40 egymandátumos kerülettel és 5 régióval.

Megjegyzések

Ez az Egyesült Királyság választási rendszeréről szóló összefoglaló 2026.05.06-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.