Embedded Files
De lege ferenda...
Kaptam már párszor olyan kérést, hogy osszam meg, hogy szerintem milyen legyen a választási rendszer — többször kritikaként, hogy “ha már ennyit mondom, hogy milyen NE legyen…”. Valóban kritizálni bizonyos értelemben könnyebb, de legalábbis más, mintha valamit állítani és védeni kell. Valószínű eljön annak is az ideje, hogy átfogó javaslattal állok elő ebben a témában, de nem véletlenül ódzkodom attól, hogy egy konkrét rendszert propagáljak. Pont arról szól az oldalam, hogy többet megismertessek, tágítsam a lehetőségek láthatárát. Véleményem szerint a pozitív propozíciókhoz képest sokkal fontosabb, hogy milyen régi formákat kellene (lehetőleg örökre) elvetnünk: a “kétfordulós rendszer” (különösen az a fajta ami 2014 előtt volt), a küszöb ebben a formában, a zárt listák, stb. na és persze az egy X-es szavazás úgy általában. A legnagyobb és legkönnyebben elkövethető hibákat kikerülve már nem a világvége, ha egyébként nem valami hiperegyedi, innovatív rendszer születik, hanem esetleg “csak” jobb külföldi mintákat sikerül átvenni (az mondjuk baj, ha vakon - jó lenne nagy gondossággal dönteni ezekről a helyi viszonyokra különös tekintettel). Nincs egyetlen tökéletes megoldás, de van sok jó lehetőség.
Addig is, ha felröppennek konkrétabb javaslatok, azokat lehet kritizálni fogom, de lassan megkezdenék én is párat részletesebben bedobni. És bár úgy gondolom, normál esetben az általános elvektől kell haladni a konkrét megoldások felé, most mégis a viszonylag önállósítható “extra” kérdésekkel kezdeném, az olyan elemekre javasolnék alternatívákat, amik úgymond “add-on” szerepet töltenek, vagy tölthetnek be a választási rendszerben. Ilyen kérdések például a nemzetiségi és a határon túli képviselet.
Határon túliak képviselete (külföldön elő magyar állampolgárok)
Határon túliak képviselete (külföldön elő magyar állampolgárok)
Hogy a politikai közösség határait pontosan hogyan húzzuk meg, egy komplex téma. Legitim megoldás az is, hogy a külföldön elő állampolgároknak nincsen választójoga. De a jelenlegi helyzetet tekintve nem gondolom konstruktívnak, nem gondolom jó megoldásnak. A szerzett politikai jog elvétele önmagában is problémás.
Úgy gondolom, a határon túliak szavazati joga egy kitűnő példája annak, hogyan sikerül hamis dilemmákra alapozva két oldalnak megosztania az embereket. Úgy, hogy közben a választójog támogatói valódi képviseletet nem biztosítanak a határon túliaknak, az ellenzői pedig legalább annyira önös érdekből, teljesen fölöslegesen és kontraproduktívan hergelnek ellene.
Kezdjük azzal, hogy miért mondom, hogy a határon túliak választójogát úgy adták meg, hogy valódi képviseletet nem adtak. Kezdjük ott, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők csak országos listákra szavazhatnak, így a szavazatuk absztrakt értelemben kb. 1/4-1/3 annyit ér, mint a belföldieknek. Ez explicit plurális szavazás a belföldiek számára, ami még a magyar alkotmánybírósági gyakorlat szerint se lenne más helyzetben elfogadható, de mivel az Alaptörvényben az szerepel, hogy "sarkalatos törvény a választójogot, vagy annak teljességét” belföldi lakóhelyhez kötheti, ezért nincs vita hogy ez ez a lex specialis bizony derogálja a lex generalist. De teljesség nélkül is, valódi (ha nem is egyenlő) képviselet attól még lehetne. A csak magyarországi pártlistákra szavazás lehetősége pont azt jelenti, hogy erről aligha lehet beszélni. Ha az jelenlegi megkülönböztetéssel elismerjük, hogy a határon túliak egy külön csoport, akkor nem adná magát, hogy legyenek saját képviselőik? Csak egy országos listás szavazattal viszont nemcsak hogy nincsenek beazonosítható képviselőik, de még az se biztos, hogy akár egy mandátum sorsáról is döntenek (teljesen a választási eredményektől függ).
És miért mondom, hogy az ellenzői legalább annyira önös érdekből, teljesen fölöslegesen és kontraproduktívan hergelnek ellene? Az önös érdekből és kontraproduktívan inkább politikai állítások, de szerintem ezek túl sok magyarázatra nem szorulnak. A fölöslegesen viszont arról szól, hogy ha az lenne a cél, hogy a határon túli szavazatok ne legyenek hatással a magyar belpolitikára, annak ezer módja van, nem kell ahhoz a jogot teljesen megvonni. Például, hogy mondjak csak egyet az ezer közül: ha a határon túliak csak listás helyett csak egyéni szavazattal rendelkezzenek, akkor megfelelő kompenzációs szabályokkal elméletileg megoldható akár az is, hogy egyáltalán ne legyenek hatással a belföldi pártok közötti parlamenti erőviszonyokra (de mégis legyenek saját képviselőik).
De hogy pozitív példákat se hanyagoljak el, 2017-ben a Közös Ország Mozgalom választási törvényjavaslata egy egészen jó kompromisszumos megoldást (kétmandátumos külhoni választókerület) tartalmazott. Az már csak hab a tortán, hogy egy előremutató volt abban is, hogy rangsorolós szavazást javasolt erre a választókerületre.
Ezen kívül Tóka Gábor választási szakértő tavalyi cikkére utalok még jó szívvel, amiben gyakorlatilag ugyanazt kifogásolja, mint én itt és most: hogy mindkét oldal rövidtávú érdekeit követi a konszenzus és valódi képviselet helyett.
Alternatívák
Alternatívák
Külhoni parlament (nyílt listás arányos képviselettel)
Külföldön elő magyarok szószólói (közvetlen vagy közvetett választással, 10 szószóló)
Felsőházi képviselők
Speciális jogállású képviselők (legalább hárommandátumos kerületekben választva, arányos egyéni módszerrel
Határon túli egyéni választókerület (legalább hárommandátumos kerület(ek)ben választva, arányos képviseleti rendszerben)
Határon túli listás választókerület
Külhoni parlament
Külhoni parlament
A külhoni parlament ötlete pont az, aminek hangzik: egy a határon túliak által választott, külön testület, ami őket képviseli. Pillanatnyilag nem tudok róla, hogy Franciaországon kívül is létezne hasonló, így az inspiráció egyértelműen ez. De a cél nem egy ezt másolni, hanem első körben csak egy már létező példa mentén felvetni a lehetőséget.
Fontos leszögezni, hogy a külhoni parlament lehetősége se nem zárja ki, se nem teszi szükségszerűvé a határon túliak országgyűlési képviseletét. Franciaországban például a Nemzetgyűlésben 11 határon túli egymandátumos választókerület van, ami révén a külföldön élőknek közvetlen választása és külön képviselete is van. Ezen felül “külhoni parlament” szenátorokat is választ.
A francia “külhoni parlament” (Assemblée des Français de l’étranger) összetétele (kép: Wikimedia Commons)
Egy magyar külhoni parlamentnél is felmerülnének azok a kérdések, hogy mekkora legyen, legyen közvetlenül vagy közvetetten választott, illetve milyen legyen a választási rendszer. Szerintem mivel jelenleg is van egy közvetlen, pártlistás szavazata a külföldön élőknek első körben rögtön közvetlen választással kellene próbálkozni. Ha esetleg későbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a részvétel nagyon megcsappan, akkor lehetne helyette közvetett kétszintű a választás: a határon túliak sokkal több, hozzájuk közelebbi kisebb egységek szerint választhatnának képviselőket (mint a franciaországi “konzuláris” választásokon), akik regionális elektori kollégiumokba tömörülve választanák meg a külhoni parlamenti képviselőket.
A 11 francia határon túli (nemzetgyűlési) választókerület (kép: Wikimedia Commons)
Mivel elsősorban a közvetlen választást javaslom, itt véleményem szerint lehetne egyszerűen egy nagy választókerületet alkotni, nyílt listás arányos mandátumkiosztási módszer mellett (+ úgy, hogy függetlenek is indulhatnak). Egy alternatíva lenne legalább három mandátumos regionális választókerületek kialakítása, aminek a lehetséges legkisebb egysége egy ország. Például Románián belül nem lenne több választókerület, hanem helyette a Romániában élő magyar állampolgárok nagy számára tekintettel ők háromnál mindenképp több képviselőt választanának, de például egész Dél-Amerika lehet egy választókerület.
Én hajlok arra, hogy első körben ne legyenek választókerületek, hiszen a nyílt listás szavazás és a függetlenek indulásának lehetősége révén lenne lehetőség egy-egy régióban élők érdekeire koncentráló listák és jelöltek indulására. Így elkerülhető (vagy későbbre elhalasztható) a körzetek kialakításának bonyodalma, amire lehetséges, hogy az előbbiek miatt eleve semmi szükség. Viszont kulcsfontosságú, hogy a listaállítás és a jelölés szabályai megengedőek legyenek, például ne csak magyar pártok indíthassanak listát, hanem jelöltek tetszőleges csoportja is listába tömörülhessen. Mivel a külhoni parlamentben semmiképp sem merül fel a “stabil kormánytöbbség” igénye, így jogi küszöb teljesen indokolatlan lenne. Regionális választókerületek hiányában a magyar külhoni parlament méretére egy csupán 30-40 fős létszám elegendő lehet, ami önmagában is meghatározna egy küszöböt. A szavazólapon legfeljebb 3 jelöltre lehetne szavazni — azaz egyetlen, de akár például 3 különböző listán szereplő jelöltekre (szabad listás szavazás) — majd a szavazatokat elsősorban listák (és független jelöltek) szerint összesítve osztanák ki a mandátumokat.
A francia külhoni képviseleti rendszer (kép forrása)
A magyar helyzet specialitása miatt megfontolandó lehet akár két részre osztani a külhoni parlamentet, mivel a levélszavazatok túlnyomó többsége jelenleg Romániából és környező országokból érkezik és csak kis része a pl. nyugatra vándorolt magyar állampolgároktól (akik gyakran nem jelentkeznek ki az utolsó belföldi lakcímükről, így nem szavazhatnak levélben). Az intézmény beindításánál érdemes lenne törekedni arra, hogy ne élesedjen ki egy “akiket (akik felmenőit) a határ lépett át” vs. “akik átlépték a határt” ellentét. Ha az első csoport létszáma miatt a kezdetektől dominálná a külhoni parlamentet (különösen, ha csak azért, mert az első választásra a második csoport tagjai még nem regisztráltak elég nagy arányban), akkor sokan érezhetnék úgy, hogy az intézmény nem tudja eléggé a külhoni állampolgárok egészének képviseletét megfelelően ellátni. A konkrét megoldást lehet, hogy itt már nem a választási rendszernek kellene szolgáltatnia (a két külön testület, illetve választói névjegyzés elhatárolási alapja sok bonyodalmat okozhat), hanem a testület működési szabályaiban kellene rendezni.
A külhoni parlamenti választások esetében is fontos kérdés lenne még a választás módja. Itt legalább a levélszavazásba vetett bizalmat kellene növelni garanciális szabályokkal, de a külképviseleti szavazás reformján felül még észt vagy francia mintára az online szavazás bevezetése is megfontolandó.
Külföldön elő magyarok szószólói
Külföldön elő magyarok szószólói
Hamarosan
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az oldal a weboldal szerzőjének a magyar választási rendszerrel kapcsolatos javaslatait tartalmazza, annak 2025.12.12-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
A hatályos törvény az országgyűlési képviselők választásáról a 2011-es, amit azóta többször módosítottak.
Alaptörvény - ami nem tartalmaz elvárást a választási rendszer arányosságára, szemben számos más országéval.
Google Sites
Report abuse