Ha listás arányos szavazási módszert használunk, ez azt jelenti, hogy közvetett arányosság képviseletet biztosítunk. Az arányosságot listákkal közvetítjük, azaz listákra (pártokra) leadott szavazatok szerint lehetőleg egyenlően érvényesül mindenki szavazata. De kik veszik át a mandátumokat, melyik jelöltek nyernek? Attól függ.
A listás rendszereknek két fő kategóriája van:
a zárt lista azt jelenti, hogy a szavazók csak listákra szavaznak (személyekre nem), amin előre sorba rendezett jelöltek szerepelnek.
a nyílt lista azt jelenti, hogy a szavazók jelöltekre is, vagy akár (a szavazólapból ítélve látszólag) csak jelöltekre szavaznak, amivel a listák sorrendjén kollektíve tudnak változtatni.
A zárt listás rendszerben a szavazó csak egy listára szavazhat, a jelöltek sorrendje kötött. Ha egy párt 3 mandátumot szerez, a listáról az első három jelölt jut be, kivéve, ha egyes jelöltek valamiért kiesnek (pl. nem veszik át mandátumukat, vagy lemondanak). Magyarországon csak zárt listákat használnak, de Európa többi részén összességében nem ez a gyakoribb, sőt egyesek kifejezetten anti-demokratikusnak tartják, mivel (legalábbis listán) semmilyen megszemélyesített szavazatot nem lehet leadni.
A nyílt listának több verziója és rengeteg fokozata van, itt elsősorban erről lesz szó.
Zárt listás szavazólap
A nyílt listás rendszerekben tipikusan egy vagy több jelöltre lehet szavazni egy listán belül.
Ez vagy úgy történik, hogy a szavazó választ egy listát, és akkor csak ezen belül nézik az ún. preferenciaszavazatait,
vagy eleve (látszólag) nem listára szavaz, hanem csak egy (vagy több) jelöltre (de azt első körben a jelölt pártjára leadott szavazatként használják fel, majd azon belül egy nyílt listás szavazatként).
A nyílt listás szavazásnál a pártok ugyan általában állítanak sorrendet a jelöltjeik között, de maguk a szavazóik (kollektíve) módosíthatnak ezen, vagy akár teljesen felülírhatják. A legnyíltabb rendszerekben a pártok által állított rangsor csak döntetlent old fel, míg relatíve zárt listáknál a szavazóknak vagy párt szavazóinak között egy minimum támogatottságot kell elérnie a jelölteknek, hogy feljebb kerülhessenek a listán.
Nyílt listás szavazólap
Egyes nyílt listás rendszerekben különböző “választókerületekben” (idézőjelben, mert ez nem a szokásos jelentése a szónak) különböző jelöltek szerepelnek a szavazólapon, van, ahol jelölteket lehet hozzáadni listákhoz (átvenni más listákról, vagy független jelölteket beírni), van ahol lehet negatív szavazatokat is leadni (jelöltek kihúzásával). Előfordul a kumulatív szavazás részleges vagy teljes engedélyezése is, amikor a szavazó a rendelkezésére álló nyílt listás szavazatokból többet vagy akár az összeset ugyanarra a jelöltre adhat le. Ezzel szemben más rendszereknél egyszerűen egy listán belül akár tetszőleges számú jelöltet is lehet támogatni.
A szabad listás rendszer (panachage) olyan, mint a nyílt listás, de nem csak egy listán belül lehet szavazni, hanem alapvetően jelölteket választanak a szavazók, és akármelyik listáról válogathatnak. Ha egy szavazónak például 5 “szavazata van” (köznyelvi értelmezésben), akkor azzal támogathat például 3 jelöltet az egyik listáról, 1-et a másikról és az utolsóval akár egy független jelöltet is. A szavazatokat először pártok szerint összesítik, így ez olyan, mintha a szavazó 3/5 szavazatot adott volna az első pártnak, 1/5-t a másodiknak stb. A kumulatív szavazás is opcionális, pl. akár 3 “szavazatot” ugyanarra a jelöltre is leadhat. Egyébként a kumulatív szavazásnál valójában a szavazónak nincsen több szavazata, hanem úgy érdemes felfogni, hogy van egyetlen nem átvihető szavazata (SNTV), amit törtekkel is leadhat (ez ám a valódi “töredékszavazat”). Egyes helyeken, ha a szavazó nem adja le az összes rendelkezésre álló “szavazatot”, akkor annak értékét automatikusan felkorrigálják az egyenlő szavazóerő érdekében.
Szabad listás szavazólap