Európai Unió

Európai Parlament

Az Európai Parlament jelenleg az egyetlen közvetlenül választott szupranacionális testület az Unióban, ami többé-kevésbé az Európai "törvényhozás" alsóházaként is felfogható (de jelentős jogkörbeli eltérésekkel a tagállami törvényhozó testületekhez képest). Bár az EP választásokra gyakran úgy gondolunk, hogy országonként történik, valójában egy nagy (de nagyban decentralizált) választásról van szó. Az Európai Parlament képviselőit nem az országok küldik delegáltakként, hanem az országok/országrészek csak választókerületekként funkcionálnak, de minden képviselő az egész Unió lakosságát képviseli, nem csak azt az országot, ahol megválasztották. A legtöbb országban alapvetően nemzeti pártok indíthatnak jelölteket, de ezek a pártok általában egy-egy európai pártcsaládhoz is tartoznak, a megválasztott képviselők nagy része pedig ennek megfelelően európai parlament képviselőcsoportokhoz (frakciókhoz) csatlakozik.

1 Parlament, 27 féle szabályok

5 évente az Európai Unió minden tagállamában egyszerre* választják meg az Európai Parlament tagjait, de a szabályok közel sem egységesek. EU szinten csak a fő elvek, mint pl. az arányos képviselet vannak lefektetve, a részletek a tagállamokra vannak bízva.

Kötelező az arányos rendszer: de milyen?

21 tagállamban használnak valamilyen “preferenciális” szavazást az Európai Parlament képviselőinek megválasztására, csak 6 tagállamban zárt listát.

Az EP választásokon kötelező az arányos rendszer használata, így minden körzet többmandátumos**, de ezen belül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyen rendszert használnak.

Lista típusa

Piros színnel látható az a 6 tagállam, ahol zárt listákat használnak, azaz csak pártokra lehet szavazni, jelöltekre nem. Magyarország is ide tartozik, ahogy a másik 4 ország, ahol a nemzeti parlamenti választásokon zárt listákat használnak + Franciaország (ahol a parlamenti választásokon nincsenek listák).
Világoskékkel találhatók azok az országok, ahol nyílt listákat használnak, azaz a listákon belül egy vagy több egyéni jelöltre is szavazhatnak, így változtathatnak az előre megadott sorrenden. Ezt egyfajta “preferenciális” szavazásnak is szokták nevezni (a jelöltekre leadott szavazatokat pedig preferenciaszavazatnak), ennek a 18 országnak a többsége a hazai választásokon is ilyesmi rendszert használ.
Luxemburg szabad listás rendszert használ, itt a szavazók akár egyszerre több párt jelöltjeire is voksolhatnak.
Írország és Málta pedig pártlisták nélküli, tiszta egyéni rendszert használnak, ahol a szavazók önállóan rakják rangsorolt listába a jelölteket.

A térképen az EP választásokon használt választókerületek is láthatók - legtöbb ország egy-egy választókerületet alkot, de egyes országok több körzetre vannak felosztva (pl. Lengyelország vagy Írország).

Degresszív arányosság

Hamarosan.

Választójog

Az egyes tagállamokban eltérők a választójogi szabályok is, például a korhatárt illetően.

2024-re már 4 ország (Ausztria, Belgium, Málta, Németország) határozta meg 16 évben (Görögország pedig 17 évben) az európai parlamenti választáson alkalmazandó általános (alsó) korhatárt.

Magyarországon a nagykorúság általános korhatára 18 év, de 16 éves kortól is lehet valaki nagykorú (házassággal). Ebben az esetben 18 év alatti magyar állampolgár is szavazhat Magyarországon az európai parlamenti választáson (is). Más EU tagállamban élő magyar állampolgár szavazhat az ottani szabályok szerint, ha úgy dönt.

Az aktív választójog a szavazójog, ezzel szemben a passzív választójog a választhatóság, aminek korhatára 18-25 év között van az EP választáson.

A szavazás módja

A legtöbb tagállam biztosít személyes szavazási lehetőséget más országokban tartózkodó választóinak (nem feltétlenül csak a saját állampolgáraiknak, az átjelentkezők miatt!), pl. konzulátuson. De a részletek itt is nagyon eltérőek, egyes országok sok szavazóhelyiséget nyitnak külföldön (pl. Románia), egyesek keveset (pl. Magyarország, amely egyedüli tagállamként a magyar lakcímmel nem rendelkező, de az EU területén elő állampolgárai számára ezt az opciót nem engedi, ők csak levélben szavazhatnak).

Két ország (ebben Magyarország inverzeként) csak az EU területéről biztosít külföldi szavazási lehetőséget: Olaszország és Bulgária.

Ausztria, Csehország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta és Szlovákia (2024-es) szabályai szerint a szavazók külföldről nem szavazhatnak személyesen (az egy másik kérdés, hogy helyette esetleg levélben, meghatalmazással vagy online szavazhatnak-e). Ettől még az adott ország állampolgárai, ha más EU tagállam területén élnek, akkor regisztrálhatnak a “hazai” szavazás helyett abban az országban a névjegyzékbe. Ekkor szavazhatnak ott személyesen (vagy alternatív módon annak az országnak a szabályai szerint).

Csehország, Írország és Szlovákia azok a tagállamok, amik semmilyen fajta külföldről való szavazást nem tesznek lehetővé. Ezzel szemben Belgium és Észtország biztosítják a legtöbb fajta külföldi szavazási lehetőséget.

2024-ben továbbra is egyetlen országban lehetett online szavazni az európai parlamenti választáson: Észtországban, ahol 2007 óta számos országos és helyi választáson él a lehetőség. 2024-ben a szavazók kb. 40%-a szavazott online.

A személyes szavazás egyéb alternatív módjairól (levélszavazás, meghatalmazás) hamarosan.

Térképek külön-külön:

Levélszavazás

Külképviseleti szavazás

Proxy (meghatalmazásos) szavazási lehetőség

Online szavazás lehetőség

Megjegyzések

Ez az Európai Parlamenti választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.09.01-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

Hamarosan

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.

Lábjegyzetek:

*Természetesen még ezt se lehet csillag nélkül leírni, ugyanis nem minden tagállamban ugyanazokon a napokon van a szavazás, de legalább főszabályként ugyanabban a 4 napos időszakban...

**Kivéve egyetlen német közösségi körzetet Belgiumban.

Google Sites

Report abuse