Előválasztások

Jó ötlet-e az előválasztás?

Könnyű beleesni abba a csapdába, hogy egy-egy választás végkimenetele alapján visszavetítve ítélkezünk az intézményről (ez érvényes a választási rendszerekre tágabban is). Ez önmagában mindig nagyon hibás gondolatmenet, hiszen lehet, hogy egy választás nem volt sikeres, de előválasztás nélkül rosszabb lett volna (egy adott politikai oldalnak), vagy az előválasztás paramétereivel volt a gond stb.

Nem intézményesített előválasztás

Hogy jó-e vagy rossz az intézmény ilyen önkéntes esetben, arról nehéz biztosat állítani: ha például egy adott választáson semmi más mód nem tűnik lehetségesnek arra, hogy egy politikai tömb a szavazatok megosztását elkerülje, akkor az egy nagyon erős érv amellett, hogy az adott politikai közösség előválasztást tartson. Akkor lehet igazán beszélni róla, ha vannak reális alternatívák is azon kívül, hogy semmi megoldás nincs arra, hogy a kellő számú jelölt induljon csak egy tömbön belül.

Mik az érvek az előválasztás mellett (pl. a háttéralkukkal, felülről lefelé történő párt-döntésekkel, vagy füstös szobákkal szemben)? Elsősorban talán az, hogy a pártműködést / a szövetség működését demokratikusabbá teszik, a közösség tagjainak ad több beleszólást a közösség elitjeivel szemben, legitimitást ad a választottaknak. Ha ezt részvételiségként értelmezzük, akkor elvileg a programalakítás is indirekten közelebb kerül a közösséghez.

Mik szólnak ellene? A pártok, pártelitek oldalán pár dolog, ami az előnyök között szerepelt nyilván hátrány is lehet, ezen felül a költségek (van-e hasznosabb dolog, amire el tudják költeni) is ide tartoznak. Esetleg az, hogy megosztják az adott politikai közösséget, szintén hátrány lehet.

De egy fontos dolog nem szerepelt még egyik oldalon sem: jobb jelöltekhez vezet az előválasztás? - Először is, mi számít jó jelöltnek? Az előválasztást tartó politikai párt/tömb szempontjából a jobb jelölt elsősorban az, aki több szavazatot tud szerezni. Különösen, ha Magyarországon az egyéni jelöltekről van szó (akiknek jelentősége, vagy legalábbis pontos hatása egyébként vitatott), hiszen nem csak az számít, hogy nyernének-e, hanem még biztos/lehetetetlen körzeteknél is számít valamennyit, hogy mennyivel. Ez csak annyit jelent, hogy annyival is nagyobb az ára, ha egy politikai erő nem a legjobb jelölteket állítja (bár még erre is lehet bőven racionális okuk). De maga az előválasztás segít abban, hogy jobb jelölteket válasszanak?

Ez egy bonyolult kérdés, személyesen hajlok arra, hogy nem. Az első és legfontosabb oka ennek az, hogy az előválasztáson sokkal alacsonyabb a részvétel, egyáltalán nem valószínű, hogy hűen reprezentálják még a meglevő tábort sem az előválasztók. Még ha félig zárt (értsd: csak az ellenfél pártok szavazói/tagjai nem vehetnek részt) vagy nyílt (bárki részt vehet) előválasztásról van is szó, akkor is nagyon valószínű, hogy pont a bizonytalanabb szavazók nem jelennek meg. Így van rá esély, hogy olyan jelöltet sikerül választani, aki mögött bár a magszavazók jelentős része felsorakozna, pont azok között nem népszerű, akiket a rendes választásra meg kellene győzni. Ezen felül ott van az a lehetőség, hogy az ellenfelek manipulálják az előválasztást (‘raiding’): hiszen nekik kifejezetten érdekük, hogy ne az erős jelöltek nyerjenek. Erre még a teljesen zárt előválasztás se feltétlenül tökéletes megoldás, ráadásul az pluszba a korábbi problémákat csak erősíti.

De stratégiai szempontból nem érdemes alábecsülni azt sem, hogy az előválasztás mégiscsak az adott párt szavazóinak aktivizálása, ezzel összefüggésben lehetnek előnyei (adatgyűjtés, közbeszéd uralása, stb.) még akkor is, ha az nem a jelöltek minőségében nyilvánul meg. Amerikában egyébként az előválasztásokat lezáró jelölőgyűlés (convention) egy nagy esemény, ami a párt arcainak platformot at, a közvéleménykutatásokban mindig van egy pozitív lökés közvetlenül ezután. Hogy a lendület kitart-e a pár hónappal azután tartott választásokig, az egy más kérdés.

Intézményesített előválasztás

A társadalom egésze szempontjából, még a kétpártrendszeren belül is erősen kétséges, hogy az előválasztás intézménye hosszú távon jó-e, ugyanis nagyon úgy tűnik, pont az említett okokból növeli a politikai polarizációt is.