Litvánia

Az egykamarás litván parlament (Seimas) 141 képviselőjét 4 évente választják újra egy árokrendszer típusú vegyes rendszerben.

Az EU tagállamai közül csak Litvánia használ rendes árokrendszert a parlamenti választásokon. 71 képviselőt egymandátumos választókerületben (ebből egy a határon túliak választókerülete), 70-et pedig országos, nyílt listás választáson választanak (azaz az egyéni-listás arány gyakorlatilag 50%-50%). Ez utóbbi az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak.

Az egymandátumos kerületekben a választás kétfordulós, az első fordulóban az abszolút többség megszerzése mellett az összes választásra jogosult legalább 20%-ának támogatása is kell az eredményes választáshoz. A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább.

Az országos listás választáson a küszöb alapesetben 5% (közös lista esetén 7%), és az egyszerű kvóta (Hare-kvóta) és a legnagyobb maradékok módszerét használják a pártok között a mandátumok kiosztására. Ez a módszer a bejutó pártok körében listás ágon nagyfokú arányosságot biztosít. Egy speciális szabály szerint, ha a mandátumra jogosult pártokra leadott szavazatok összesen nem érik el a 60%-ot, akkor további, küszöb alatti listák is mandátumhoz juthatnak a szavazatarányuk sorrendjében. A szavazók egy jelöltre szavazhatnak a választott listán belül.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti vagy levélszavazásra van lehetőség, de online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem lehetséges.

A köztársasági elnök (amelynek jogkörei de jure egy félelnöki rendszert jelentenek) választása kétfordulós, az első fordulóban abszolút többség megszerzése mellett szükséges az összes választásra jogosult legalább harmadának támogatása.  A második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább.

Az aktív választójog (szavazójog) feltételei megegyeznek a parlamenti választáséval, de a passzív választójog (választhatóság) feltétele ezen felül az, hogy a jelölt minimum 40 éves legyen és a választás előtti három évben Litvániában élt.

A litvániai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 11 képviselőt választottak.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Litvánia a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció a Hare kvótával (egyszerű kvóta) és a legnagyobb maradékok módszerével történik. A választási küszöb 5%, de mivel csak 11 mandátum van, a gyakorlatban a mandátumszerzéshez egy listának min. (kb.) 5,25%-ot kell szereznie (2024-ben pl. pont ennyivel egy párt nem jutott be).

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti vagy levélszavazásra van lehetőség, de online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem lehetséges.

Ez a litvániai választási rendszerről (egyelőre csak alsóházi) szóló összefoglaló 2025.11.17-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• XIV-1381 Republic of Lithuania Electoral Code (lrs.lt) 

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.