Finnország

Az egykamarás finn parlament 200 képviselőjét közvetlenül választják 4 éves ciklusokra regionális, nyílt listás arányos képviseleti rendszerben. A pártok között a mandátumallokáció a D'Hondt-módszerrel történik, így a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Jogi (mesterséges) választási küszöb nincsen se országos, se választókerületi szinten, a természetes küszüböt választókerületenként a körzetben kiosztható mandátumok száma és a D'Hondt-formula együtt határozza meg. Összesen 13 választókerület található, a legkisebb (Åland) csak egy képviselőt választ, a legnagyobb (Uusimaa) 37-et.

A nyílt listás szavazás értelmében a szavazók az általuk választott listán belül jelöltre szavazhatnak (ezeket preferenciaszavazatoknak is nevezik). Finnországban tisztán a nyílt listák elve érvényesül, a lista sorrendjét teljes mértékben az adott párt szavazói határozzák meg. Pártok állíthatnak közös (kapcsolt) listát.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges külföldről, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem. A választás napja mindig április harmadik vasárnapja (ha húsvéttel nem ütközik).

Az elnököt 6 éves ciklusra, közvetlenül választják kétfordulós rendszerben, az alkotmány szerint egyszer lehet újraválasztani egy elnököt, így összesen legfeljebb 2 cikluson keresztül, azaz 12 évig lehet valaki elnök. Az első forduló egy X-es szavazással zajlik és a kettő legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább a második fordulóba, ha az elsőben senki nem szerzi meg az érvényes szavazatok legalább felét (50%+).

Az elnökjelöltség feltétele a születéssel szerzett finn állampolgárság.

A finnországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 15 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Finnországban választóknak nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Finnországban legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Választási küszöb nincsen, de a mandátumszerzéshez a gyakorlatban (a csupán 15 mandátum miatt) inkább min. 6% szükséges.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Ez a finnországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.02.02-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• https://vaalit.fi/en/parliamentary-elections

• https://vaalit.fi/en/general-information-en

• https://www.eduskunta.fi/EN/naineduskuntatoimii/kirjasto/aineistot/yhteiskunta/Kansalaisvaikuttamisen_tietopaketti/Pages/Vaalit-ja-aanestaminen.aspx

• https://odihr.osce.org/sites/default/files/f/documents/f/e/539006_0.pdf

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.