Horvátország

Az egykamarás horvát parlament (Szábor) 151 képviselőjét legalább 4 évente közvetlenül választják kétszintű, nyílt listás arányos típusú választási rendszerben, 10 regionális +2 speciális választókerületben. A jogi választási küszöb választókerületenként 5%. A választókerületi struktúra és mandátumallokáció módja (D'Hondt módszer) miatt a küszöb felett is a nagyobb pártok felé torzít a rendszer.  A szavazás nyílt listás, a szavazók egy jelöltre szavazhatnak az általuk választott listán (ezeket preferenciaszavazatoknak nevezik).

A 10 regionális választókerület mindegyikében 14 képviselőt választanak. A 11. választókerületben 3 képviselőt választanak a határon túl élő állampolgárok a 10 regionális választókerülettel azonos módon (nyílt listán). A 12. választókerületben összesen 8 nemzetiségi képviselőt választanak, ebből 3 szerb, 1 magyar, 1 olasz képviselőt, 1 képviselői hely van közösen fenntartva a cseheknek és a szlovákoknak és 2 az összes többi nemzetiségeknek. A szavazás módja egy X-es, egyéni szavazás.

A regionális választókerületekben nyílt listás szavazás valójában relatíve zárt, ugyanis egy jelölt csak akkor "ugorhat előre" a listán, ha az adott kerületben az adott listára leadott szavazatok 10%-át megszerezte. Az ilyen jelöltek között a szerzett preferenciaszavazatok száma döntő, azonos szavazatszám mellett pedig a lista eredeti sorrendje. 

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges, de levélszavazás, online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Az elnököt 5 éves ciklusra, közvetlenül választják kétfordulós rendszerben, egyszer lehet újraválasztani egy elnököt, így összesen legfeljebb 2 cikluson keresztül, azaz 10 évig lehet valaki elnök. Az első forduló egy X-es szavazással zajlik és a kettő legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább a második fordulóba, ha az elsőben senki nem szerzi meg a szavazatok legalább felét (50%+).

A horvátországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 12 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Horvátországban választóknak így nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Horvátország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A választási küszöb 5%, de mivel csak 12 mandátum van, a gyakorlatban a mandátumszerzéshez egy listának min. (kb.) 7,5%-ot kell szereznie.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges (EU tagállamokban és harmadik államokban is), de levélszavazás, online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Ez a horvátországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.01.31-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.