Mexikó föderális (szövetségi) államszerkezetű, elnöki kormányformájú köztársaság. Az Economist demokráciaindexén 2024-re 5,32/10, azaz "hibrid rezsim" besorolást kapott, választási folyamatokra és pluralizmusra pedig 6,92/10-es értékelést.
Szövetségi szinten a kétkamarás törvényhozásban a képviselőházat és a szenátus tagjait is közvetlenül választják, 6 évente egyszerre írnak ki választást az összes mandátumra és az elnökválasztást is ugyanekkor tartják.
Az 500 képviselőt egy árokrendszerhez hasonló (de potenciálisan részlegesen kompenzációs) vegyes rendszerben választják.
300 képviselőt (a helyek 60%-át) egymandátumos választókerületben, 200-at pedig regionális zárt listás választáson választanak, öt 40 mandátumos kerületben (az egyes kerületek így több szövetségi államból állnak).
Az egymandátumos kerületekben a választás egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazás, azaz first-preference plurality (FPP) avagy first-past-the-post (FPTP).
A listás ágon nem lehet szabadon szavazni külön listára, csak a jelölthöz kapcsolt listára. Így fúziós szavazásról van szó, az adott jelölt több párt jelölésében többször is szerepelhet a szavazólapon, egy adott párt jelölésében szavazni a jelöltre egyben párt választását is jelenti. Speciális feltételes mandátumkompenzációs szabály garantálja, hogy egy párt összesen nem kaphat 60%-nál több mandátumot, továbbá listás mandátumokkal nem növelhető a mandátumaránya 8 százalékponttal a mandátumaránya fölé. Ezt leszámítva a mandátumelosztás olyan, mint az árokrendszerben (nem kompenzációs, hanem párhuzamos).
A szenátus 128 tagját szintén árokrendszerhez hasonló vegyes rendszerben választják.
96 szenátort a 32 államban választanak, mindegyikben egyenként hármat limitált pártlistás blokkszavazással. Zárt listákra lehet szavazni (egy X-es szavazással) és a relatív többséget szerző lista mindig két mandátumot szerez, a második helyezett lista pedig mindig egyet. Így a formula nem arányos, de nem is győztes-mindent-visz típusú, hanem fix mandátumszám jár az első két helyezettnek.
További 32 mandátumot (azaz a szenátus negyedét) pártlistás arányos módszerrel osztanak ki országosan. Külön országos pártlistára nem lehet szavazni, az országos szavazatot a pártok helyi listáira adott szavazatok szerint összegeként állapítják meg.
Az elnökválasztást egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazással tartják a törvényhozási választással egyidőben, az elnököt hat éves ciklusra választják. Az abszolút többség (a szavazatok több, mint fele, 50%+) így nem szükséges a győzelemhez.
Egyvalaki egy cikluson át lehet elnök, nem újraválasztható (sem folytatólagosan, sem később).
Hamarosan
Ez a mexikói választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.08.26-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
hamarosan
term limitek kellenek még