Bulgária

Az egykamarás parlament (Nemzetgyűlés) tagjait közvetlenül választják nyílt listás regionális arányos képviseleti rendszerben alapesetben 4 évente. A nemzetgyűlés létszáma 1991 óta 240.

A képviselőket 31 többmandátumos körzetben választják. A mandátumelosztásra az egyszerű kvóta (Hare-kvóta) és legnagyobb maradékok módszerét használják, ami nagyfokú arányosságot biztosít. A jogi választási küszöb országosan 4%, ez alatti pártok a választókerületekből akkor sem szerezhetnek mandátumot, ha arra helyben elég szavazatuk lenne.

A választás során egy jelöltre szavazhatnak a választott listán, ezzel a szavazatukkal befolyásolhatják helyben a pártlista sorrendjét. A szavazáson lehetőség van "egyik sem" opcióra szavazni. Ezek a szavazatok nem számítanak bele a küszöb számításába. Érdekesség: A 2024 októberi választáson úgy esett, hogy egy párt a szavazatok 3,999% százalékával éppen nem érte volna el a küszöböt (21 szavazaton múlt). Később a választással szembeni jogorvoslatok eredményeképp az alkotmánybíróság úgy ítélte, a párt az új eredménymegállapítás szerint mégis elérte a küszöböt, így 16 képviselő mandátumát szüntették meg. 

Az elnököt 5 éves ciklusra, közvetlenül választják kétfordulós rendszerben, egyszer lehet újraválasztani egy elnököt, így összesen legfeljebb 2 cikluson keresztül, azaz 10 évig lehet valaki elnök (nem szükséges egymás után lennie a két ciklusnak). Az első forduló egy X-es szavazással zajlik és a kettő legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább a második fordulóba, ha az elsőben senki nem szerzi meg a szavazatok legalább felét (50%+).

A bulgáriai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 17 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Bulgáriában választóknak nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Bulgáriában legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció az egyszerű kvótával (Hare kvóta) és a legnagyobb maradékok módszerével történik. Választási küszöb nincsen, de a mandátumszerzéshez a gyakorlatban (a 17 mandátum miatt) inkább min. 5% szükséges.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás jogilag kötelező (de ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák), külképviseleti szavazás lehetséges (de csak más EU tagállamokból), de levélszavazatra, illetve online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség.

Ez a bulgáriai választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.11.17-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.