Az egykamarás parlament (Nemzetgyűlés) tagjait közvetlenül választják nyílt listás regionális arányos képviseleti rendszerben alapesetben 4 évente. A nemzetgyűlés létszáma 1991 óta 240.
A képviselőket 31 többmandátumos körzetben választják. A mandátumelosztásra az egyszerű kvóta (Hare-kvóta) és legnagyobb maradékok módszerét használják, ami nagyfokú arányosságot biztosít,
A választás során egy jelöltre szavazhatnak a választott listán, ezzel a szavazatukkal befolyásolhatják helyben a pártlista sorrendjét.
A bulgáriai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 17 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Bulgáriában választóknak nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Bulgáriában legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció a Hare kvótával (egyszerű kvóta) és a legnagyobb maradékok módszerével történik. Választási küszöb nincsen, de a mandátumszerzéshez a gyakorlatban (a 17 mandátum miatt) inkább min. 5% szükséges.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás jogilag kötelező (de ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák), külképviseleti szavazás lehetséges (de csak más EU tagállamokból), de levélszavazatra, illetve online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség.
Ez a bulgáriai választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.11.17-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: