Magyar vegyes rendszerek

Magyarországon több időben és több szinten használtak vegyesnek nevezett választási rendszereket. Ezek jó része egészen egyedinek minősül világszerte.

Gyakori tévhit, hogy a magyar "vegyes választási rendszert" (legyen szó akármelyikről) "a" német rendszerről mintázták. Ennek a tévhitnek van valóságmagva, azonban fontos leszögezni, hogy mindegyik Magyarországon használt rendszer alapvető szinten eltér a német, ún. vegyes arányos típusú választási rendszertől (MMP), amit a Bundestag megválasztására is használtak. A magyar választási rendszerek között ugyan vannak (részben) kompenzációsak, de ezek működése teljesen más és így vegyes aránytalan ("vegyes többségi") képviseletet nyújtanak.

Magyarországi vegyes rendszerek között említendő:

• a hatályos országgyűlési választási rendszer, ami az árokrendszer és a töredékszavazati ("kompenzációs") rendszer szupervegyes keveréke

  • ennek sajátossága az ún. "győzteskompenzáció", amivel kapcsolatosan önmagában is számos tévhit kering

• a hatályos önkormányzati választási rendszeren belül a 10 000 fő feletti települések és a budapesti kerületek képviselőtestületeinek megválasztására használt módszer

  • ebben nincsenek se közvetlenül leadott listás szavazatok, se győztes-töredékszavazatok ("győzteskompenzáció")

• a már nem hatályos (1990 és 2014 között) országgyűlési választási rendszer, ami szintén árokrendszer-töredékszavazatos szupervegyes rendszer volt

• a csak az 1990-es önkormányzati választáson használt kétfordulós árokrendszer

• a Bethlen-féle választójogi törvényben leírt "coexistence" típusú vegyes választási rendszer, amiben egyes választókerületekben (elsősorban Budapesten) listás arányos volt a választási rendszer, míg a többi helyen győztes mindent visz típusú. (Hamarosan)

Ez a magyarországi vegyes választási rendszerekről szóló összefoglaló 2025.12.04-i állapota a Választási Tudásbázison. Terv szerint a tartalom még bővülni teljes szekciókkal, valamint illusztrációkkal és ajánlókkal további tájékozódáshoz:

• Bochsler, D. (2015). Bending the rules: electoral strategies under mixed electoral systems. Representation 51(2), 261–267.

• Political Capital (2024). Külhoni magyar állampolgárok nélkül is meglenne a kétharmad, a győztes túljutalmazása nélkül nem. url:https://politicalcapital.hu/kereses.php?article_read=1&article_id=2991

• Massicotte, L. (2003). To create or to copy? electoral systems in the German Länder. German Politics, 12(1), 1-22.

• Massicotte, L. & Blais, A. (1999). Mixed electoral systems: a conceptual and empirical survey. Electoral Studies 18, 341–366.

• Mécs, J. (2015). A győzteskompenzáció alkotmányosságáról. Bibó Jogi- és Politikatudományi Szemle, 35–66. https://arsboni.hu/a-gyozteskompenzacio-alkotmanyossagarol/.

• Mécs, J. (2018). „Egy hibás érv a győzteskompenzáció mellett”. Hozzáférés dátuma: 2025. február 15. https://jog.tk.hu/blog/2018/08/egy-hibas-erv-a-gyozteskompenzacio-mellett.

• Turner, I. (1983). Electoral System Innovation: A Comparison of the Lower Saxony Electoral Laws of 1946 and 1977, their Origins and Effects. Electoral Studies 2(2), 131–147.

• valasztas.hu

• Az 1990-es önkormányzati választásra hatályos törvény

• A saját szakdolgozatomat a témában pedig szívesen elküldöm annak, akit érdekel

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.