Görögország

Az egykamarás görög parlament 300 képviselőjét 4 évente választják újra egy rendkívül bonyolult, győztes-bónusz típusú szupervegyes rendszerben.

250 képviselőt választanak arányos módszerrel különböző méretű választókerületekben (ebből három képviselőt a határon túliak választókerülete), nyílt listás választáson választanak. Ez utóbbi az jelenti, hogy a belföldi szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A maradék 50 mandátumot a győztes pártnak vagy pártszövetségnek tartják fel bónuszként, azonban a bónusz mértéke fokozatosan emelkedik (százalékpontonként 2 mandátumal) 20-ról (25%-tól) 50-re (40%-nál).

A jogi küszöb országosan 3%, és az egyszerű kvóta (Hare-kvóta) és a legnagyobb maradékok módszerét használják a pártok között a mandátumok kiosztására. Ez a módszer a bejutó pártok körében listás ágon nagyfokú arányosságot biztosít. Ha nem lenne a bónusz. A szavazók egy jelöltre szavazhatnak a választott listán belül.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 17 év a passzívé (választhatóságé) pedig 25 év (ez utóbbi a legmagasabb az EU-ban, Olaszország mellett). A 17 éves korhatárt úgy számítják, hogy 17 évesnek tekintenek mindenkit aki a választás évében fogja betölteni, a 16 évesek nagyjából fele is szavazhat. A szavazás jogilag kötelező (de ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák, nem szankcionálják a távolmaradást), levélszavazás lehetséges, de külképviseleti vagy online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

A görögországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 21 képviselőt választottak (ugyanannyit, mint Magyarországon, pedig Görögország népessége jóval nagyobb). A "degresszív arányosság" miatt a Svédországban választóknak még így is nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Svédország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció az egyszerű kvótával (Hare kvóta) és a legnagyobb maradékok módszerével történik. A választási küszöb 3%.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 17 év a passzívé (választhatóságé) pedig 25 év (ez utóbbi a legmagasabb az EU-ban, Olaszország mellett). A szavazás jogilag kötelező (de ezt a gyakorlatban nem alkalmazzák), levélszavazás lehetséges, de külképviseleti vagy online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Ez a görögországi választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.02.01-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.