Közösségi költségvetések Magyarországon

Budapest közösségi költségvetése [1] évi 1 millárd forint, az első közösségi költségvetési szavazást 2021-ben tartották. Amellett, hogy ez az ország legnagyobb KK programja, az összeg az indulás óta nem emelkedett (sőt, reálértékben csökkent). Így, különösen a nagyszabású ötletek miatt (amik egyenként akár 120 millió forintba is kerülhetnek) relatíve kevés ötlet nyerhet.

A Budapesti KK folyamata minden évben kicsit változik, az előző év tanulságai alapján. Az első években például része volt a folyamatnak állampolgári tanácsi fázis, ami legutóbbi kikerült és 2025-ben közvetlen előszavazás váltotta fel. Az ötletbeadás és szavazás (alsó) korhatára Budapesten 14 év.

2021 és 2023 között kategóriánként legfeljebb 1 ötletre lehetett szavazni, 2024-ben pedig az 5 kategória mindegyikében legfeljebb 3 ötletre. A kategóriák minden évben valamennyit változtak, jelenleg helyi kis és nagy ötletek, valamint "Zöld-", "Esélyteremtő-" és "Nyitott Budapest" tematikus kategóriák léteznek. A kategóriákbon belül a legtöbb szavazatot szerző ötletek nyernek (greedy módszer), a maradékösszegek sorsa valamennyire változó/rugalmas.

Az 2025-ös budapesti közösségi költségvetés egy új elemmel bővült: egy “előszavazást” tartottak annak érdekében, hogy az első akadályokat megugró 570+ ötlet közül leszűrjék, melyikek menjenek tovább szakmai jóváhagyásra. Ennek a lépésnek egyrészt az a célja, hogy kevesebb ötlet legyen a szavazólapon (2024-ben 175 volt), másrészt, hogy ne kelljen mindegyiket szakmai értékelésre küldeni, aminek eleve van saját költsége. Logikus szűrő, hogy csak a támogatottabb ötletek mehetnek tovább, így várhatóan a szavazáson sem fognak túlságosan alaprózódni a szavazatok a rengeteg ötlet között és a szavazói oldalról is menedzselhetőbb lesz a választható ötletek száma. At előszavazást szimpla több X-es szavazással tartották. Mind az 570+ ötlet ott volt az online szavazólapon és egy szavazó akármennyit támogathatott. A kiértékelés is nagyrészt úgy történt, hogy a top 300 legtöbb támogatót szerző ötletet válogatták be, kis módosításokkal egy viszonylag bonyolult tematikus kvótarendszer alapján, hogy biztosítsák kiegyensúlyozott arányokat a továbbjutó ötletek között. 

A második kerület közösségi költségvetése [2] 50 millió forint. A szavazás pontozós (5-ös skálán értékelős) szavazással történik. További részletek hamarosan.

Újpest 2025-ben fogja tartani az első közösségi költségvetést [4], 100 millió forintos összeggel.

A szavazási rendszerről egyelőre annyi ismert, hogy a legtöbb szavazatot szerző ötletek fognak nyerni. (relatív többségi / greedy elv)

Az újpesti közösségi költségvetés háttérében azért egyedi, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a bevezetését megelőző évben a közösségi költségvetést népszerűsítendő egy 500 ezer forintos nem önkormányzati KK-t szervezett. A szavazáson 3 ötletet lehetett rangsorolni, és a kiértékelés gyakorlatilag Borda-módszerrel történt.

Pécs először 2023-ban tartott közösségi költségvetést "Dönts Velünk Pécs!" néven [5]. A várost 10 zónára osztották és mindenki csak egy ötletre szavazhatott. 2024-ben mindenki két zónában szavazhatott ("1+1 X").

Részletek hamarosan.

Terézvárosban 2022-ben indult el a közösségi költségvetési program [6], így a 2024-25-ös ciklusig 3 szavazás történt. Az első évben 30 millió forintos összeggel indult, ami a második évben 50 millióra nőtt és a következő évben is így maradt.

A szavazási rendszer pontozós szavazáson alapul, ugyanis 5 csillaggal lehetett az ötleteket értékelni.

Erzsébetvárosban 2025-ben tervezik újraindítani a közösségi költségvetést [7], részletek még nem ismertek.

Józsefvárosban 2022 óta van folyamatosan részvételi költségvetés [8], az összege a kezdeti 120 millióról folyamatosan emelkedik, 2025-ben már 200 millió Ft. Emellett 2024-ben volt már gyerek-részvételi költségvetés is. A Józsefvárosi Részvételi Költségvetés a Közösségi Részvételi Iroda egyik zászlóshajó projektje, nem csak önállóan jelentőségteljes, hanem a többi részvételi projekttel igyekeznek összehangolni.

A szavazási módszer elég különleges, 3+1 körzetben vannak ötletek (a +1 "az egész kerület"), és mindenki egy ötletre szavazhat az összes körzetben, kivéve a saját körzetében, ahol kettőre. Az eredményeket elsősorban kerületi szinten állapítják meg, de körzeti minimumkvótával. A józsefvárosi valódi közösségi költségvetési szavazás, ahol az ötletek becsült költségét látják a szavazók, és a győztesek meghatározásánál is van jelentősége.

Ferencváros közösségi költségvetése [9] nagyon egyedi, ugyanis egyfajta folyamatos szavazási (ötlettámogatási) rendszerben működik a hagyományosabb ciklikus modellhez képest. 2022-ben indult és a keret 10 millió forint volt (ezzel talán a legalacsonyabb az országban - a lakosság méretéhez képest), de a weboldal alapján nem egyértelmű, hogy ez csak egy évre vonatkozott-e.

Minden 14 év feletti ferencvárosi küldhet be ötleteket, miután lakcímkártyájával regisztrált. Egy lakos egyszerre több projektre is szavazhat. A szavazási rendszerben a projekt méretével (költségével) nő a megvalósításhoz szükséges szavazatok száma, ez egyfajta (fél)arányosságot visz a rendszerbe. Ezzel a "költségvetési" aspektus mindenképp megvan, de az unortodox szavazási módszer sok kérdést felvet, és bizonyos szempontból közelebb áll egy speciális (közvetlenebb) állampolgári kezdeményezéses rendszerhez.

Hamarosan [10]

Újbuda "csak"  2023-ban kezdte el a saját közösségi költségvetési programját [11], de a kezdeti 60 millió forintos összeget a második évre megmásfélszerezte, majd 2025-re már 120 millió forintos lett a keret. Ezzel jelenleg a leggyorsabban növekvő KK programok közé tartozik, talán az első is ebben a kategóriában. A népes kerület lakosságszáműhoz viszonyítva ez még nem olyan nagy szám, de az eredeti tervek szerint a 300 milliót is elérheti a ráfordítás majd, remékhetőleg kitart az elköteleződés a projekt mellett.

Az új szavazási módszer 2025-től a budapestire hasonlító 4 kategóriával működik (ugyanazt a felületet is használja), kategóriánként egy X-el. Ez a szavazói preferenciák kifejezése szempontjából nagyobb visszalépés, ugyanis korábban pontozni lehetett az ötleteket (1-6 skálán), így a szavazók akármennyi ötletről véleményt nyilváníthattak, azonban a korábbi 6 körzet helyett 4 tematikus kategória valamennyire előrelépés (bár ez nagyrészt szubjektív kérdés).

A hegyvidéki közösségi költségvetés [12] várhatóan 2025/26-ban indul, a kidolgozásáért az új Közösségi Részvételi Iroda felel.

Annyit már lehet tudni a képviselőtestületi határozatból, hogy a szavazási rendszer 3 körzetet fog használni.

Zuglóban 2025-ben tervezik beindítani [14] a közösségi költségvetést, részletek még nem ismertek.

Hamarosan [15]

Győr 2025-ben tervezte bevezetni a közösségi költségvetést [16], eredetileg 1 milliárd forint tervezett keretösszeggel (amivel a legnagyobb  egy főre jutó KK program lett volna az országban), azonban erre ebben az évben végül egyáltalán nem került sor.

Miskolcon [17] három éven keresztül volt közösségi költségvetés (2022-2024). Sajnos, mint a keretösszeg (40 millió forint), mind a részvétel relatíve alacsony volt (ezek között lehet összefüggés, az egy lakosra jutó összeg talán alacsonyabb is volt, mind bárhol máshol, tehát nem volt egy nagyon ambíciózus projekt).

Szentendrén Városrészi Költségvetés [18] néven ismert a KK program,  és 2025-ben már ifjúsági részvételi költségvetés is lesz (5 millió forint). A Városrészi Költségvetés 2022-ben 50 millió forintról indult és 2025-re már 150 milliós kerettel működik. A részvétel az országos átlaghoz képest igen magas.

Az összeg 10 körzet között egyenlően oszlik el, amikben egy X-es, relatív többségi szavazással választják ki a győztes ötletet (körzetenként 5 közül), ami megkérdőjelezhető, ugyanis nem mutatja nagyon jól az ötletek támogatottságát.

Budaörs [20] 2025-ben tart először közösségi költségvetést, az összeg 100 millió forint. A program szakszerűen lett kidolgozva a korábbi példák tapasztalatai alapján. A benyújtott ötleteket egy értékelő munkacsoport (egyfajta állampolgári tanács?) is megszűri, mielőtt azok a szavazólapra kerülnek.

A szavazási rendszer két kategóriát használ (kis ötlet / nagy ötlet) és mind a két kategóriában a szavazás egy X-es. Ez nem ideális az ötletek támogatottságának mérésére (minden ötlet támogatottságát aláméri), azonban garantál egyfajta félarányosságot, ami akár nagyobb változatosságot is jelenthet a győztesek ötletek között. A szabályzat annyiban hagy kérdéseket maga után, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy mi számít majd maradványösszegnek.

Csepel önkormányzata 2025-ben úgy döntött nem vezeti be a részvételi költségvetést [21], de a Kétfarkú Kutya Párt szervezésében egy legalább 0,5 millió forintos tesztprogramban várható hivatalos részvételi költségvetés.

Budafok-Tétény [22] az elsők között vezette be a részvételi költségvetést Magyarországon 2021-ben. A mai napig kiemelkedően magas összeget fordítanak rá: amivel nemcsak országos szinten a második legnagyobb közösségi költségvetés a 2025-ös 350 millió forintos kerettel, de egyben a legnagyobb egy főre jutó összegű KK-k közé tartozik. Az előző év maradékösszege továbbgördül a következő évre.

A szavazási módszer több X-es szavazás, ezen belül is ennek egy 6 X-re korlátozott, nem-kumulatív verziója (eredetileg 5 X, és voltak körzetek is - ezek a harmadik évtől kezdve már nincsenek). Ez viszonylag jó képet ad az ötletek támogatottságáról, mivel azonban a szavazatokat csak ötletek szerint számolják meg, nem lehet kiszámítani, miben lenne más az eredmény egy arányos módszerrel. A szavazás alsó korhatára 16 év. A szavazás kizárólag online történik, 2025-ben szeptember 1-től 30-ig áll nyitva ez a lehetőség a kerület lakóinak. 

Veszprém [23] is 2025-ben vezeti be közösségi költségvetést, 100 millió forintot különítettek el rá. A benyújtott ötletek csak hivatali szűrésen mennek át, részvételi tanács (jelenleg) nem része a folyamatnak. 

A szavazási rendszer részletei még nem ismertek.

Hamarosan [24]

A feni lista csak a legnagyobb KK programokat tartalmazta, a teljesség igénye nélkül. A kisebbekről nehezebb információt gyűjteni, de az alábbi helyek többségén volt vagy tervben volt közösségi költségvetés, vagy legalább javasolták:

• Érd

• Szolnok 3. választókerület

• Ajka (javasolva, bizonytalan státusz)

• Gyöngyös

• Törökbálint

• Nagykovácsi

• Füzesgyarmat

• Sződliget

• Budakalász

• Keszthely

• Berkenye

• Vép

• Kozármisleny

• Cibakháza

• Paks

• Százhalombatta

• Bordány

• Pilisborosjenő

• Fót

• Jászárokszállás

• Tihany

A nagyobb városok, ahol eddig nem nem közösségi költségvetés, vagy kifejezetten elutasították a javaslatot: Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, Eger

Ez az magyarországi közösségi költségvetésekről szóló összefoglaló 2025.07.31-i állapota a Választási Tudásbázison (még nincsen teljesen kész). Linkek és ajánlók további tájékozódáshoz:

1. Budapesti Közösségi Költségvetés

2. Budapest II. kerület - közösségi költségvetés

   • koncepció

3. Óbuda-Békásmegyer (Budapest III. kerület) közösségi költségvetése

4. Újpest

5. Pécs

6. Terézvárosi közösségi költségvetés

7. Erzsébetváros

8. Józsefvárosi közösségi költségvetés

   • Részvételi Iroda

9. Ferencvárosi közösségi költségvetés

10. Kőbánya közösségi költségvetés (újra?) indulásáról szóló poszt - facebook

11. Újbuda

    • A nagyobb tervezett számok: 167/2020. (IV. 24.) XI.ÖK Polgármesteri határozat melléklete

12. Hegyvidéki Részvételi Iroda

13. Budapest XIII. kerület közösségi költségvetés

14. Zugló

15. XV. kerület

16. Miskolci részvételi költségvetés

17. Győri közösségi költségvetésről szóló cikk

18. Szentendrei Városrészi Költségvetés

19. Hatvan - közösségi költségvetés

20. Budaörs - közösségi költségvetés

21. Csepel

22. Budafok-Tétény

23. Veszprém - részvételi költségvetés

24. Veresegyház

• Óbuda, Szentendre és Terézváros közösségi költségvetései - Transparency International (transparency.hu) 

• A K-Monitor gyűjtése 2023-ból (poszt zárt csoportban)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.