Belgium egy föderális (szövetségi) államszerkezettel és parlamentáris kormányformával rendelkező alkotmányos monarchia. Az Economist demokráciaindexén 2024-ben 7,64/10-es volt az értékelése ("hibás demokrácia"), választási folyamatok és pluralizmus terén pedig 9,58/10-es.
Szövetségi szinten a kétkamarás parlament alsóházát, a Képviselőházat választják közvetlenül (a Szenátust már nem), erre 5 évente kerül sor.
A Képviselőház 150 képviselőjét közvetlenül választják nyílt listás arányos képviseleti rendszerben, 11 többmandátumos választókerületben. A pártok között a mandátumallokáció a körzeteken belül D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A jogi (mesterséges) választási küszöb körzetenként 5%. A rendszer összességében kiemelkedően arányos eredményeket ad, figyelembe véve a pártok nagy számát is. A nyílt listás szavazás értelmében a szavazók egy jelöltre szavazhatnak (ezt preferenciaszavazatnak nevezik).
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás kötelező (de ritkán szankcionált), levélszavazás, valamint külképviseleti vagy meghatalmazásos (proxy) lehetséges, de online szavazás nem. A külföldön elő (belföldi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok) kérésük szerint regisztrálhatnak belföldi választókerületbe.
A szavazásra vasárnap kerül sor, az Európai Parlament belgiumi képviselőinek és a belgiumi regionális választásokkal egy napon. A szavazás Brüsszelben és a flamand települések nagyobbik részén, valamint a németajkú településeken elektronikusan, a flamand települések kisebbik részében és az összes vallon településen papíralapú.
A belgiumi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az országban 3 választókerület található, amikben 2024-ben összesen 22 képviselőt választottak. A 13 képviselőt a holland (flamand), 8 képviselőt a francia, és 1 képviselőt a német nyelvű választókerületben választanak. (Ezzel a német nyelvű választókerület az egyetlen egymandátumos, és ezzel nem arányos, hanem "többségi" választókerület az Európai Parlamentben).
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni (az egyetlen kivétel a már említett kerület), azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Belgium a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Választási küszöb nincs, de a választókerületek mandátumszáma természetes küszöböt határoz meg.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás kötelező, levélszavazás, valamint külképviseleti vagy meghatalmazásos (proxy) lehetséges (EU tagállamokból és harmadik államokból is), de, online szavazás nem.
Ez a belgiumi választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.03.11-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: