Szlovénia

Szlovéniában a kétkamarás parlament alsóházának (Nemzetgyűlés) tagjait közvetlenül választják nyílt listás regionális arányos képviseleti rendszerben alapesetben 4 évente (előrehozott választásokat tartanak a Nemzetgyűlés feloszlása esetén). A Nemzetgyűlés létszáma 90 fő, ebből kettő képviselőt az olasz és a magyar nemzetiségek választanak. 88 képviselőt nyolc, egyenként mindig 11 mandátumos választókerületben választanak (amelyek népességének megközelítőleg egyenlőnek kell lennie).

A jogi választási küszöb országosan 4%.

A mandátumelosztás a választókerületekben a Droop kvóta (Hagenbach-Bischoff kvóta) szerint történik, a ki nem osztott mandátumokat országos szinten a D'Hondt módszerrel osztják el annak megfelelően, hogy országosan mennyi mandátumra jogosultak a pártok. A pártok által országosan szerzett mandátumokat visszaosztják a választókerületekbe.

Pártok állíthatnak közös listát is, a listán egyik nemből se lehet 35%-nál kevesebb jelölt. Egy listán annyi jelölt állítható, amennyi mandátum, és egy jelölt csak egy listán szerepelhet.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják: az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.

Az elnöki mandátum 5 éves, az elnök egyszer újraválasztható.

A szlovéniai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 9 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt a Szlovéniában választóknak így nagyobb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Szlovénia a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Jogi választási küszöb nincsen, de mivel csak 9 mandátum van, a gyakorlatban a mandátumszerzéshez egy listának min. (kb.) 7,5%-ot kell szereznie.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem.

Ez a szlovéniai választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.03.13-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• Választási törvény (Nemzetgyűlés): https://pisrs.si/pregledPredpisa?id=ZAKO185

• https://www.dvk-rs.si/en/election-education/

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.