A Szejm Lengyelország törvényhozásának az alsóháza
EP választás kvóta hiányzik, levélszavazás ellentmondó források
Hamarosan
Az elnök egyszer újraválasztható.
Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják: az első fordulóból két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.
A lengyelországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az országban 13 (többmandátumos) választókerület található, amikben 2024-ben összesen 53 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt így a Lengyelországban választóknak valamivel kisebb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Lengyelország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció a legnagyobb maradékok módszerével történik. A választási küszöb 5%.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti és levélszavazás lehetséges, de online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség.
Ez a lengyelországi választási rendszerről (egyelőre csak parlamenti) szóló összefoglaló 2025.07.20-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: