Lengyelország

Lengyelország egy unitáris államszerkezetű köztársaság. Kormányformája de jure parlamentáris, viszont de facto félelnöki (elnöki-miniszterelnöki). Az államfőt, a köztársasági elnököt közvetlenül választják 5 éves ciklusokra. Az Economist demokráciaindexe 2024-ben 7,4/10-es volt az értékelése ("hibás demokrácia"), választási folyamatok és pluralizmus terén viszont 10/10-es.

Országosan a parlament mindkét házát, a Szejmet (az alsóházat) és a Szenátust (a felsőházat) is közvetlenül választják, 4 éves ciklusokra, egyidőben.

Szejm

A Szejm Lengyelország parlamentjének az alsóháza, 460 képviselőjét közvetlenül választják egyszintű nyílt listás arányos típusú választási rendszerben, 41 regionális választókerületben. A jogi választási küszöb alapesetben országosan 5%. Ez azt jelenti, hogy egy lista hiába nyerne mandátumot egy választókerületben, azt nem vehetik át, ha országosan nem érték el a küszöböt. Nemzetiségi listákra nem érvényes a küszöb. A legtöbb választókerületben kb. 12 képviselőt választanak, ami miatt egyenként ezekben tipikusan több, mint 5%-ot kell elérni mandátumszerzéshez.

A választókerületi struktúra és mandátumallokáció módja (D'Hondt/Jefferson módszer) miatt a küszöb felett is a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A választókerületekben keletkező aránytalanságok így bár részben kiegyenlíthetik egymást, jellemzően inkább halmozódnak.

A szavazás nyílt listás, azaz a szavazók a listán belül jelöltre is szavazhatnak (preferenciaszavazat).

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges, online szavazásra nincs lehetőség. Levélszavazás és meghatalmazásos (proxy) szavazás csak 60 év felett és fogyatékkal elők esetében lehetséges. Külföldön legalább 15 szavazó kérésére létrehoznak szavazóköröket.

Szenátus

A lengyel Szenátust, a parlament felső házát az Szejmmel egyidőben választják, 100 egymandátumos választókerületben, (egyfordulós), egy X-es relatív többségi szavazással. A rendszer jellemzően erősen a legnagyobb pártok (+esetleg a regionálisan erős kisebb pártok) felé torzít, és az elmúlt években a két nagy blokk pártjai számára gyakorlatilag kötelezővé tette a közös jelöltállítást.

Az alanyi választójog azonos, mint a Szejm esetében, kivéve, hogy a Szenátusnál a választhatóság feltétele a 30 éves kor.

Elnök

Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják: az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.

Az elnök egyszer újraválasztható.

Európai Parlament

A lengyelországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az országban 13 (többmandátumos) választókerület található, amikben 2024-ben összesen 53 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt így a Lengyelországban választóknak valamivel kisebb a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Lengyelország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció országos szinten a D'Hondt-módszerrel történik, majd az így kiosztott mandátumokat osztják vissza a többmandátumos választókerületekbe (egyszerű kvótával és a legnagyobb maradékok módszerével). A jogi választási küszöb országosan 5%

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti szavazás lehetséges, online szavazásra nincs lehetőség. Levélszavazás és meghatalmazásos (proxy) szavazás csak 60 év felett és fogyatékkal elők esetében lehetséges. Külföldön legalább 15 szavazó kérésére létrehoznak szavazóköröket.

Megjegyzések

Ez a lengyelországi választási rendszerről (egyelőre csak parlamenti) szóló összefoglaló 2026.03.11-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.