Lengyelország

A Szejm Lengyelország parlementjének az alsóháza, 460 képviselőjét közvetlenül választják egyszintű nyílt listás arányos típusú választási rendszerben, 41 regionális választókerületben. A jogi választási küszöb alapesetben országosan 5%. Ez azt jelenti, hogy egy lista hiába nyerne mandátumot egy választókerületben, azt nem vehetik át, ha országosan nem érték el a küszöböt. Nemzetiségi listákra nem érvényes a küszöb. A legtöbb választókerületben X képviselőt választanak, ami miatt egyenként ezek mindegyikében tipikusan (sokkal) több, mint 3%-ot kell elérni mandátumszerzéshez. Két különleges, egymandátumos választókerület van a rendszerben Ceuta és Melillla számára.

A választókerületi struktúra és mandátumallokáció módja (D'Hondt/Jefferson módszer) miatt a küszöb felett is a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A szavazás zárt listás, azaz a szavazók nem szavazhatnak jelöltekre, csak a (területi) pártlisták egészére egészére.

Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év.

A szavazás nem kötelező, levélszavazás és külképviseleti szavazás lehetséges, de online szavazás, illetve meghatalmazásos (proxy) szavazás nem. 2022 óta a határon túliak számára nem szükséges külön regisztráció a szavazáshoz.

EP választás kvóta hiányzik, levélszavazás ellentmondó források

Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják: az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.

Az elnök egyszer újraválasztható.

A lengyelországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az országban 13 (többmandátumos) választókerület található, amikben 2024-ben összesen 53 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt így a Lengyelországban választóknak valamivel kisebb  a szavazóereje az EU-s átlagnál.

A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Lengyelország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció a legnagyobb maradékok módszerével történik. A választási küszöb 5%.

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év.  A szavazás nem kötelező, külképviseleti és levélszavazás lehetséges, de online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség.

Ez a lengyelországi választási rendszerről (egyelőre csak parlamenti) szóló összefoglaló 2025.07.20-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

• 2024 European Parliament elections: National rules (Európai Parlament

• A lengyel és magyar parlamenti választási rendszerek összehasonlítása (Kovalcsik Tamás / Telex.hu)

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.