Ausztria föderális (szövetségi) államszerkezetű köztársaság. Kormányformája de jure félelnöki (elnöki-parlamentáris), de facto parlamentáris. Az Economist demokráciaindexén 2024-ben 8,28/10-es volt az értékelése ("teljes demokrácia"), választási folyamatok és pluralizmus terén pedig 9,58/10-es.
Szövetségi szinten (országosan) az államfőt, a szövetségi elnököt (Bundespräsident) közvetlenül választják 6 éves ciklusokra és parlament alsóházát, a Nemzeti Tanácsot (Nationalrat) közvetlenül választják 5 éves ciklusokra. Előrehozott választás tartható, ekkor a ciklusok is újrakezdődnek. A parlament felsőházát, a Szövetségi Tanácsot (Bundesrat) a tartományi parlamentek delegálják.
A nemzeti tanácsot háromszintű, nyílt listás arányos választási rendszerben választják, amelyben az alsó szinten (többmandátumos) regionális választókerületek, a középső szinten a 9 szövetségi állam (tartomány, Land) fukcionál (többmandátumos) választókerületként, a legfelső, szövetségi szinten pedig egyetlen (többmandátumos) országos választókerület van. A regionális és tartományi szinteken a mandátumelosztás az egyszerű kvótával történik, a ki nem osztott mandátumok az eggyel magasabb szintre kerülnek. A magsabb szinten az összes szavazat alapján, a pártok által az alacsonyabb szinteken már megszerzett mandátumok figyelembevételével osztják ki a mandátumokat, azaz nem töredékszavazati, hanem mandátumkompenzációs elven működik a rendszer. Az országos szinten a pártok között a mandátumallokáció a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A jogi választási küszöb országosan 4%, de a küszöb alól mentesül az a párt is, amely legalább egy regionális mandátumot szerzett.
A szavazólapon a szavazók mindhárom szinten jelöltre is szavazhatnak, így összesen 3 preferenciaszavazatot adhatnak le. A regionális szinten ezt X-eléssel tehetik meg (ezt a szavazók jelentős része meg is teszi), míg a másik két szinten a jelölt nevét vagy számát beírva lehet élni a nyílt listás szavazás lehetőségével.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás nem kötelező, sem levélszavazás lehetséges, de külképviseleti, online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség. A szavazásra két napon keresztül van lehetőség (péntek-szombat).
hamarosan
Az elnököt 6 éves ciklusra, közvetlenül választják kétfordulós rendszerben, egyszer lehet újraválasztani egy elnököt, így összesen legfeljebb 2 cikluson keresztül, azaz 12 évig lehet valaki elnök. Az első forduló egy X-es szavazással zajlik és a kettő legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább a második fordulóba, ha az elsőben senki nem szerzi meg a szavazatok legalább felét (50%+).
Az ausztriai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 20 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt az Ausztriában választóknak nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál, de Magyarországénál kicsit kisebb, annak ellenére, hogy kisebb lakosságszámú ország.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Ausztriában legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A jogi választási küszöb 4%, de a mandátumszerzéshez a gyakorlatban (a 20 mandátum miatt) inkább min. 4,5% szükséges.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás nem kötelező, sem levélszavazás lehetséges, de külképviseleti, online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség. A szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (vasárnap).
Ez az ausztriai választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.03.02-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: