Embedded Files
Ausztria föderális (szövetségi) államszerkezetű köztársaság. Kormányformája de jure félelnöki (elnöki-parlamentáris), de facto parlamentáris. A szövetségi elnököt (Bundespräsident) közvetlenük választják 6 éves ciklusokra.
Szövetségi szinten (országosan) a parlament alsóházát, a Nemzeti Tanácsot (Nationalrat) választják közvetlenül, 5 éves ciklusokra. Előrehozott választás tartható, ekkor a ciklusok is újrakezdődnek. A parlament felsőházát, a Szövetségi Tanácsot (Bundesrat) a tartományi parlamentek delegálják.
NAtionalrat
NAtionalrat
A kétkama
A jogi választási küszöb országosan 4%. A pártok között a mandátumallokáció a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás nem kötelező, sem levélszavazás lehetséges, de külképviseleti, online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség. A szavazásra két napon keresztül van lehetőség (péntek-szombat).
Bundesrat
Bundesrat
hamarosan
Elnök
Elnök
Az elnököt 6 éves ciklusra, közvetlenül választják kétfordulós rendszerben, egyszer lehet újraválasztani egy elnököt, így összesen legfeljebb 2 cikluson keresztül, azaz 12 évig lehet valaki elnök. Az első forduló egy X-es szavazással zajlik és a kettő legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább a második fordulóba, ha az elsőben senki nem szerzi meg a szavazatok legalább felét (50%+).
Európai Parlament
Európai Parlament
Az ausztriai európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 20 képviselőt választottak. A "degresszív arányosság" miatt az Ausztriában választóknak nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál, de Magyarországénál kicsit kisebb, annak ellenére, hogy kisebb lakosságszámú ország.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Ausztriában legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A jogi választási küszöb 4%, de a mandátumszerzéshez a gyakorlatban (a 20 mandátum miatt) inkább min. 4,5% szükséges.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 16 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 18 év. A szavazás nem kötelező, sem levélszavazás lehetséges, de külképviseleti, online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs lehetőség. A szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (vasárnap).
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az ausztriai választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.02.03-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Google Sites
Report abuse