Embedded Files
Az vegyes arányos képviselet, ahogy a neve is jelzi a vegyes választási rendszerek egyik fő fajtája, de ezen kívül egyben az arányos képviselet egyik fajtájaként is leírható. Mivel a vegyes rendszerek szokásos jelentése az, hogy 'győztes-mindent-visz' ("többségi") és arányos képviseletet kevernek, így a vegyes arányos rendszerben is erről van szó, azonban úgy, hogy a végeredmény lehetőleg teljesen arányos legyen.
Árokrendszer esetében a vegyes rendszer két ága között nincsen kapcsolat (ezért "árok-"), ez egyben azt is jelenti, hogy nem történik kompenzáció/korrekció. Ha a rendszer egyik ága arányos, a másik pedig aránytalan, akkor a kettő keveréke az árokrendszerben mindig aránytalan (ezért: vegyes aránytalan). Az árokrendszer művelete az arányos és aránytalan elemek szimpla egymás mellé illesztése, azok egymásra nem hatnak, így az aránytalanság mindkét oldalon ugyanannyi marad. Ha az aránytalanság az egyik ágon 0, a másikon pedig nem 0, akkor az össz-aránytalanság pontosan annyi abszolút értelemben, mint az aránytalan ágon. Relatív értelemben, a két ág egymás mellé illesztésével kialakított új testületben azonban az aránytalanság az arányos elem beiktatásával felhígult, csökkent. Ezt azonban nem nevezzük kompenzációnak.
Például:
A választási rendszer egyik ágán (legyen ez az egyéni ág) a győztes párt megszerezte a szavazatok 50%-ával az összes mandátumot (100/100).
A másik (arányos) ágán pedig ugyanúgy a szavazatok 50%-ával pontosan a mandátum 50%-át szerezte meg (50/100).
Ha ezt a kettő eredményt, fele-fele arányban, árokrendszerben kombináljuk, akkor a 200 fős testületben a +50 mandátum torzítás (ami az első ágrón származik) abszolút értelemben ugyanannyi marad. Relatív értelemben viszont csökkent az aránytalanság, mert már nem 50%-nyi a torzítás (50/100), hanem csak 25% (50/200). Ezzel szemben, ha a második ág tökéletesen kompenzációs lenne, akkor ott 0 mandátumot szerezhetne ez a párt, figyelembe véve, hogy az első ágon már megszerezte az összes mandátum felét (100), ami pontosan annyi, ami neki 50%-ért jár. (A kompenzációs rendszerekről viszont nem ezen az oldalon lesz szó.)
Vegyes kompenzációs vs. vegyes arányos
Vegyes kompenzációs vs. vegyes arányos
A jelenleg hatályos magyar választási rendszerben se az Országgyűlés, se az önkormányzati képviselőtestületek választására nem alkalmaznak vegyes arányos rendszert. Valójában az országgyűlési rendszer nagyon nagy részben hasonlít az árokrendszerre, ugyanis ebben a külön (közvetlen) listás szavazat pontosan úgy működik, mint az árokrendszerben, azaz NEM kompenzációs módon. Ezen felül a töredékszavazatok a gyakorlatban csak minimális kompenzációs hatást választanak ki.
Például a 2022-es országgyűlési választáson a 93 listás mandátum kiosztásához felhasznált szavazatok 62%-át tették ki a közvetlen listás szavazatok, emiatt azt lehet mondani, hogy legalább 57 mandátumot nem kompenzációs módon osztottak ki. Így a rendszer gyakorlatilag 80%-ban árokrendszerként funkcionált. A maradék 20% erejéig valódi kompenzációval egyébként egészen drámaian lehetett volna változtatni az eredményeken, bár a rendszer "vegyes aránytalan" jellegét 36 mandátum még nem tudta volna teljesen átalakítani.
Annak, hogy a magyar rendszer nem árokrendszer, két fő hatása van (amik egymással ellentétesek tudnak lenni):
Az egyik, hogy az, hogy valamennyi "kompenzáció" van a rendszerben, azt jelenti, hogy az árokrendszernél szinte mindig arányosabbak az eredmények (bár furcsa esetek elképzelhetők)
A másik, hogy mivel a listás ágon nem csak a közvetlen listás szavazatok számítanak, hanem az egyéni eredmények is, ezért a pártoknak (egyenként) külön érdekükben áll minél több körzetben indulni. Az árokrendszerben ezzel szemben (közvetlenül) nem számít, hogyha egy párt nem indít egy körzetben jelöltet, ahol úgysem számít győzelemre. Árokrendszerben így eggyel kevesebb akadálya lehet, hogy pártok egymással egyéniben koordináljanak, annak ellenére, hogy külön listát állítanak. Ha több párt "indít rá" egymásra jelölteket, akkor az tovább aránytalaníthatja az eredményeket. Márcsak ezért sem egyértelmű, hogy az árokrendszer mindig aránytalanabb lenne, mivel magát a helyzetet és taktikákat változtathatják meg olyan szabályok, mint a magyar rendszerben található vesztes-töredékszavazatok ("veszteskompenzáció") és győztes-töredékszavazatok ("győzteskompenzáció")
Az önkormányzati vegyes választási rendszerben (10 000 fő feletti településeken) nincs közvetlen listás szavazat, így az távolabb áll az árokrendszertől, azonban hatásaiban itt is van egyfajta hasonlóság, alapvetően ez a rendszer is inkább vegyes aránytalan jellegű.
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez a vegyes arányos választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.01.01-i állapota a Választási Tudásbázison. Terv szerint a tartalom még bővülni fog elsősorban illusztrációkkal és ajánlókkal további tájékozódáshoz.
Google Sites
Report abuse