Az vegyes arányos képviselet, ahogy a neve is jelzi a vegyes választási rendszerek egyik fő fajtája, de ezen kívül egyben az arányos képviselet egyik fajtájaként is leírható. Mivel a vegyes rendszerek szokásos jelentése az, hogy 'győztes-mindent-visz' ("többségi") és arányos képviseletet kevernek, így a vegyes arányos rendszerben is erről van szó, azonban úgy, hogy a végeredmény lehetőleg teljesen arányos legyen.
Például:
A választási rendszer egyik ágán (legyen ez egyéni ág) a győztes párt megnyerte a szavazatok 50%-ával az összes mandátumot (100/100).
A másik (arányos) ágán pedig ugyanúgy a szavazatok 50%-ával pontosan a mandátum 0%-át (!) szerezte meg (0/100).
Miért szerez vegyes arányos rendszerben a 0 mandátumot 50% párt a példában? Azért, mert a szavazatok 50%-át szerezte meg, ami mondjuk 200 mandátumból 100-ra jogosítja arányos rendszerben. Mivel a párt 50%-kal mind a 100 egyéni mandátumot megszerezte, ezzel már el is érte az arányos jussát, így 0 extra (listás) mandátumra jogosult. Vegyes aránytalan árokrendszerben a párt szerezhetne még +50 listás mandátumot, annak ellenére, hogy egyéniben már 50-nel több mandátumot szerzett, mint amennyi arányos lenne. Viszont a vegyes arányos rendszernek része a kompenzáció, ami azt jelenti, hogy figyelembe vesszük, hogy mennyi egyénit szerzett egy párt.
Minden vegyes arányos rendszer kompenzációs, de nem minden kompenzációs (vegyes) rendszer arányos.
Vannak korlátozottan kompenzációs vegyes választási rendszerek, amik ugyanolyan vagy hasonló módon működnek, mint a vegyes arányosak, de nem alkalmasak arra, hogy a rendszert valóban arányossá kompenzálják. A vegyes arányos rendszernek nincs egységesen elfogadott definíciója, ami sajnos néha félreértésekhez vezet. Például néha tévesen sorolják a magyar, a korábbi olasz, a dél-koreai és egyéb rendszereket vegyes arányosnak, holott azok legfeljebb vegyes kompenzációsak (és még ez is vitatható).
Képzeljünk el egy rendszert amiben 100 győztes-mindent-visz logikájú egyéni választókerület és csak 10 db kompenzációs listás mandátum található. Egy ilyen rendszert nevezhetünk (korlátozottan) kompenzációsnak, de vegyes arányosnak semmiképp: egyszerűen nagyon kevés a 10 mandátum a kompenzációra. Lehet olyan eredmény, amikor ez elegendő az arányosításra, de általában nem lesz az. Ellenben egy olyan kompenzációs rendszert, amiben 50-50 az arány, már szinte általánosan vegyes arányosnak ismernek el.
Vegyes arányos és vegyes arányos rendszer között is vannak különbségek.
Ez a vegyes arányos választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.04.22-i állapota a Választási Tudásbázison. Terv szerint a tartalom még bővülni fog elsősorban illusztrációkkal és ajánlókkal további tájékozódáshoz.