A lettországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 9 képviselőt választottak.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Lettország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció a Sainte-Laguë módszerrel történik. A választási küszöb 5%, de mivel csak 9 mandátum van, a gyakorlatban a mandátumszerzéshez egy listának min. (kb.) 5,5%-ot kell szereznie (2019-ben pl. 5,37%-al egy párt már nem jutott be).
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, külképviseleti vagy levélszavazásra van lehetőség, de online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem lehetséges. A szavazásra egy napon keresztül van lehetőség (szombat).
Ez a lettországi választási rendszerről (egyelőre csak alsóházi) szóló összefoglaló 2025.07.22-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: