Az Amerikai Egyesült Államok föderális (szövetségi) államszerkezetű, elnöki kormányformájú köztársaság. Az Economist demokráciaindexén 2024-re 7,85/10, azaz "hibrid rezsim" besorolást kapott, választási folyamatokra és pluralizmusra pedig 9,17/10-es értékelést.
Szövetségi szinten a kétkamarás törvényhozásban (kongresszus) a képviselőházat és a szenátus tagjait is közvetlenül választják. A képviselőház összes mandátumára tartanak választást 2 évente, ezzel együtt mindig a szenátusi helyek harmadára írnak ki választást, a szenátorok mandátuma így 6 éves. Elnökválasztást 4 évente tartanak, az elnököt elektori kollégium közbeiktatásával választják.
A képviselőház 435 fős, minden képviselőt egymandátumos egyéni kerületben választanak.
A választás 45 államban egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazás, azaz first-preference plurality (FPP) avagy first-past-the-post (FPTP). A választást pártos előválasztások előzik meg.
5 államban eltérő választási módszert használnak:
Georgia-ban klasszikus kétfordulós szavazást, az első fordulóban (amit a többi állam választásának idején tartanak) két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.
Kaliforniában és Washington államban általános, összevont előválasztást ("nonpartisan blanket primary") tartanak az összes jelölt között a választás előtt. Így mindig két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), a "második forduló" (maga a rendes választás) sosem marad el, nem számít mennyi szavazatot szerzett az első helyezett.
Alaszkában és Maine-ben azonnali többfordulós szavazással választják a szenátorokat (instant-runoff, ranked-choice voting).
A szenátus 100 fős, minden államnak két szenátora van. Ez azt is jelenti, hogy nem minden választási ciklusban választanak minden államban szenátort, hanem alapesetben csak azok 2/3-ában. Egyszerre két szenátort egy választáson csak akkor választanak, ha az egyikre időközi választás céljából kerül sor, ekkor a két helyre két külön választást tartanak (az időközi választáson választott szenátor nem 6 évig szolgál, így a normális választási rend 2 vagy 4 év múlva visszaáll).
A választás 45 államban egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazás, azaz first-preference plurality (FPP) avagy first-past-the-post (FPTP). A választást pártos előválasztások előzik meg.
5 államban eltérő választási módszert használnak:
Georgia-ban klasszikus kétfordulós szavazást, az első fordulóban (amit a többi állam választásának idején tartanak) két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.
Kaliforniában és Washington államban általános, összevont előválasztást ("nonpartisan, blanket primary") tartanak az összes jelölt között a választás előtt. Így mindig két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), a "második forduló" (maga a rendes választás) sosem marad el, nem számít mennyi szavazatot szerzett az első helyezett.
Alaszkában és Maine-ben azonnali többfordulós szavazással választják a szenátorokat (instant-runoff, ranked-choice voting).
Hamarosan
Egyvalaki legfeljebb összesen kétszer választható meg elnöknek (akár folytatólagosan, akár később).
Ez az amerikai (egyesült államokbeli) választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.08.26-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
hamarosan
term limitek kellenek még