Embedded Files
Parlament
Parlament
A csehországi képviselőház (alsóház) 200 képviselőjét közvetlenül választják kétszintű, nyílt listás arányos típusú választási rendszerben, 14 regionális választókerületben. A jogi választási küszöb alapesetben 5%, illetve kétpárti szövetségeknek 7%, többpártiaknak pedig 11%. A választókerületi struktúra és mandátumallokáció módja miatt a küszöb felett is a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A szavazás nyílt listás, a szavazók legfeljebb négy jelöltre szavazhatnak ugyanarról a listáról (ezeket preferenciaszavazatoknak nevezik).
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, míg a passzív (választhatóság) esetében ez 21 év.
2025-ben először van lehetőség a külképviseleti helyett levélszavazásra is cseh választáson a külföldön elő szavazók számára, ehhez regisztráció szükséges. Meghatalmazásos vagy online szavazásra továbbra sincs lehetőség. A szavazásra pénteken és szombaton szokott sor kerülni.
Struktúra és szavazólapok
Struktúra és szavazólapok
A legtöbb kétszintű arányos típusú rendszerhez hasonlóan Csehországban is csak egy szavazólapot lehet leadni és nem lehet eltérő pártra szavazni a két szinten. Különösen így van azért, mert az országos szintű mandátumokat is "visszaosztják" végül kerületi szinte. Ebből következően jelöltekre csak a választókerületi szinten lehet szavazni. Az országos szint hasonlít a norvég kiegyenlítőmandátumokra, csak nem mandátumkompenzációs, hanem inkább töredékszavazati logikával működik.
A választók annyi szavazólapot kapnak, ahány párt közül választhatnak. Minden szavazólapon egy lista szerepel, ezen a szavazók legfeljebb 4 jelöltre szavazhatnak. A borítékba egyetlen szavazólapot (listát) tehetnek, ezt dobják be az urnába. A preferenciaszavazatok kihagyása vagy elrontása nem érinti a listás szavazat érvényességét. Magyar szemszögből ez furcsa lehet, hogy az egyes pártokra vagy akár egyes jelöltekre külön szavazólap jut, de ez egyáltalán nem egyedülálló a világban. Ez a megszokott szavazási mód többek között pl. Szlovákiában és Franciaországban is. Ez egy régebbi típusú szavazás, ami történelmileg nagyrészt megelőzi a Magyarországon is ismert, egységes ausztrál szavazólapok használatát. Természetesen Csehországban is a szavazólapok a különböző pártokat és jelölteket leszámítva egységesek.
A választókerületek a 13 régiónak és a fővárosnak felelnek meg.
Mandátumelosztás
Mandátumelosztás
A képviselői helyek elosztásának első lépése az egyes választókerületek mandátumszámainak meghatározása. Ez az érvényes szavazatok száma alapján, nem a népesség vagy a választásra jogosultak száma szerint történik. Az egyes körzetekben leadott érvényes szavazatok számát leosztják az egyszerű kvótával (Hare kvóta) itt: összes érvényes szavazat (N) / az összmandátumok száma (M=200), azaz N/M = N/200). Az így kapott egészrészek és a 200 mandátum erejéig a legnagyobb maradékok adják az egyes választókerületekben kiosztható mandátumok számát. Ennek megfelelően a 2021-es választáson a körzeti magnitúdió 5 és 26 mandátum között mozgott, a legtöbb kerület 10-13 mandátumot kapott.
A körzetekben ezután a listás szavazatok száma szerint elosztják a pártok között a mandátumokat, de itt nem az (arányosabb) egyszerű kvótát használják, hanem az úgynevezett Imperiali kvótát. A körzet mandátumai helyett a körzeti mandátumok száma plusz kettővel osztják el a kerület érvényes szavazatainak számát, hogy megkapják a kvótát, amivel aztán a pártok szavazatszámait egységesen eloszják. Ez valójában nem teljesen egy arányos módszer, és elvileg több mandátumot is ki lehet vele osztani, mint amennyi a körzetben járna. Ebben az esetben a legkisebb maradékok elve szerint vesznek vissza a kiosztott mandátumokból. Ha viszont nem osztottak ki minden mandátumot, a maradékmandátumok "felkerülnek" országos szintre (majd később "visszakerülnek" helyi szintre). A kvóta (szorozva a párt által szerzett mandátumokkal) feletti szavazatszámok maradékszavazatnak számítanak, ezek is felkerülnek országos szintre. Az alacsonyabb kvóta paradox módon a nagyobb pártoknak segít inkább, hiszen ők "kedvezményesen" elvihetnek az első körben mandátumokat, ráadásul még maradékszavazatokat is "olcsóbban" kapnak utánuk. Ebben a fázisban a kisebb pártok, amik a maradék fázisban lennének esélyesebbek lennének a mandátumszerzésre, kimaradnak, hiszen itt nem történik maradékelvű mandátumelosztás, mert ezek a szavazatok országos szintre kerülnek fel.
Országos szinten az összes maradékmandátumot és maradékszavazatot ("töredékszavazatot") összesítik, majd a Droop (Hagenbach-Bischoff) kvótával és a legnagyobb maradékok elvével kiosztják a pártok között. Ez bár már arányos(abb), megintcsak egy kicsit a nagyobb pártok felé torzít, kompenzációs hatása ezért sincs túl sok. A kiosztott maradékmandátumokat viszont visszaallokálják az egyes kerületekhez.
Nyílt listák és belső verseny
Nyílt listák és belső verseny
Mivel a szavazók jelöltekre is szavazhatnak, így nemcsak a listák között, hanem a listákon belül is verseny van. Ez különösen pártszövetségek esetén érdekes. A 2021-es választáson például a Kalózpárt csak 4 mandátumot szerzett, mert a Polgármesterekkel közös listát állítottak és a jelöltjeik alulmaradtak a preferenciaszavazatokban. Felmerült, hogy a Polgármesterek a két párt/mozgalom megegyezése ellenére kampányoltak a saját jelöltjeik mellett, így a szavazóik felül tudták írni az előre letárgyalt listát. (erről szól a nyílt listás szavazás...)
A nyílt lista Csehországan az "elég nyílt" kategóriába tartozik. Nemcsak, hogy 4 jelöltre is lehet szavazni (karikázni), de csupán az adott körzetben az adott listára leadott szavazatok számának az 5%-a kell ahhoz, hogy egy jelölt a lista elejére ugorjon. Természetesen a lista elejére ugró jelöltek között a szavazatszámaik sorrendje a döntő. Így a listán belül egyfajta (korlátozott) több X-es blokkszavazásról van szó, ami egyfajta félarányos képviseletet jelent a tömbökön belüli szinten.
Küszöb
Küszöb
A jogi választási küszöb egy párt vagy mozgalom listája esetén 5%, kétpárti közös listánál 7%, többnél 11%. Ez elvileg inkább ösztönözné a közös listákat, mint a korábbi szabályozás. Régebben 5%, 10%, 15%, sőt a legmagasabb küszöb négy vagy több pártnál 20% volt. Azonban múlhat az 5%, 7% és 11% közti különbségen a bejutás a szövetségek esetében is, ezért mára elterjedt, hogy a pártok kijátszák a rendszert. Ugyanis csak az 5% küszöböt kell megugrani ha több párt egyikük neve alatt indít csak "közös listát". Ezt a gyakorlatot természetesen a politikai ellenfeleik kritizálják, sőt jogászok is felvetették, hogy így vagy úgy, de tisztázni kellene a helyzetet, hiszen jelenleg a jog és a gyakorlat túlságosan elválik.
Van olyan szabály, ami arról gondoskodik, hogy ha esetleg nem ugorná meg 2 párt/szövetség az adott küszöböt, akkor 1-1 százalékponttal csökken mind a 3 fajta küszöb, ezt addig kell ismételni, amíg legalább kétpárti lesz a parlament. Ennek gyakorlati jelentősége nem várható.
Van-e "győzteskompenzáció" a cseh rendszerben?
Van-e "győzteskompenzáció" a cseh rendszerben?
A magyar választási rendszernek sokszor tévesen túlságosan egyedinek tartott szabálya az úgynevezett "győzteskompenzáció". Van-e ilyen a cseh rendszerben?
Igen, amennyiben a győzteskompenzáció győztes-töredékszavazatokra utal. Szűk értelemben a szó magyar országgyűlési rendszerben csak az egyéni ágról érkező győztes-töredékszavazatokra utal, külön egyéni ág viszont Csehországban nincs. Helyette, olyan "győzteskompenzációs" töredékszavazatok vannak, mint amilyenek a 2014 előtt használt magyar országgyűlési rendszerben is voltak: területi listás pozitív töredékszavazatok már mandátumot szerző pártoktól (is). Ezek a szavazatok kerülnek fel az országos szintre (vö: a régi magyar rendszerben amúgy voltak "negatív győzteskompenzációs" listás töredékszavazatok is, de ez egy másik történet). A cseh rendszerben az ún. Imperiali-kvóta (szorozva a kiosztott mandátumokkal) fölötti szavazatok számítanak töredékszavazatnak. Mivel az Imperiali-kvóta nem egy rendes arányos rendszert biztosít, hanem csak egy pszeudo-kvóta (inkább hasraütésszerű), ezért valójában indokolatlanul ad több töredékszavazatot a már mandátumot szerző pártoknak, mint amennyi egy arányos rendszerben "elfogadható" (tényleges) "győzteskompenzáció" lenne. A cseh rendszer a töredékszavazatos maradék-mandátum rendszerek (angolul: "national remnant") közé tartozik, amiknél a győzteskompenzáció szó itt egyáltalán nem oximoron, hanem a rendszer fontos eleme. De, ahogy a jelenlegi magyar rendszerben, a matemaikai jelentéssel bíró, valódi kvótáról leválasztva a győztes-töredékszavazatok intézménye már nehezen nevezhető kompenzációnak. Le kell azonban szögezni, hogy a cseh rendszerben ezeknek a részletszabályoknak a hatása a magyar "győzteskompenzációhoz" képest marginális.
A győzteskompenzációt gyakran összetévesztik a többségi bónusszal. Többségi bónusz a szokásos értelmében (a "győztesnek" járó explicit többletmandátumok, mint pl. Görögországban) a cseh rendszerben nincsen, de a küszöb intézménye értelemszerűen egyfajta győztes-bónusz, hiszen egyes pártok ki vannak zárva a mandátumszerzésből (ők nyilván vesztesek). Azokat a mandátumokat, amiket jogi küszöb hiányában kaphatnának, a bejutó (tehát ilyen szempontból már győztes) pártok szerezhetik meg, így nekik ez egyfajta bónuszként is felfogható. Ezen kívül, amennyiben az arányos vagy félarányos formula a nagyobb pártoknak kedvez inkább, erre is lehet győztes-bónuszként tekinteni. A cseh rendszerben ez is megfigyelhető.
Aránytalanság és non-concordance
Aránytalanság és non-concordance
A cseh alkotmány fekteti le az arányos választási rendszer elvét, azonban a 2021-es választások előtt az alkotmánybíróság a korábbi konkrét rendszerről megállapította, hogy azt aránytalanul korlátozza (az arányosság aránytalanul aránytalanodik…). Ezért módosították a rendszert, leginkább a küszöböt, az allokációs formulát és a szint-struktúrát.
A választási rendszer egyik nagy aránytalanító tényezője maga a küszöb. Igaz, a küszöb úgy működik, hogy az ezt megugró pártok arányos képviseletre jogosultak, az összes szavazat tükrében nagy aránytalanságot visz be, ugyanis a küszöb alatti pártra leadott szavazatok egyszerűen elvesznek. A 2021-es választáson majdnem 20%-nyi szavazat veszett így el teljesen. Ez egyébként jól mutatja, hogy miért nem lehet választási eredményeket vákuumban nézni: Pont azért lett olyan sok elveszett szavazat, mert az arányos(nak hitt) rendszerben sokan szavaznak őszintén és a küszöb révén sok szavazat veszik el. Sokkal aránytalanabb rendszerek néha azért adnak vezetnek kevesebb elveszett szavazathoz, (sőt, akár arányosabb eredményekhez!) mert a választóknak eleve taktikázniuk kell, és kevésbé szavaznak kisebb pártokra (így az eredményt se lehet készpénznek venni, nagy eséllyel bőven alulbecsüli, mennyien szavaznának kisebb pártokra, ha tehetnék). Csehországban egyébként a többpárti listák küszöbét csökkentették a korábbi módosításokon a magyarhoz hasonló 10%-15%(-20%) struktúráról 8%-11%-re. A küszöb alapértéke (egypárti listákra) továbbra is 5%, ami relatíve magas. Viszont ez a módosítás is ösztönzi a közös listákat, hiszen a választási matematikában 1+1 szavazat általában kevesebb, mint 2, így a kétpárti listára 10%-os küszöb általában inkább elrettentő lehet, ehhez képest a 8% az egyes pártokra vetítve kedvező.
A mandátumelosztási formulát úgy módosították, hogy a D’Hondt-módszer helyett kvóta(+maradék) módszerre álltak át, de úgy, hogy a maradék mandátumok országos szintre kerülnek, ahol szintén (kvóta+)maradék rendszerben dől el, melyik pártok kapják. Csakhogy a szintén nagy pártoknak kedvező D’Hondt módszer helyett a (meghatározó) regionális szinten az úgynevezett Imperiali-kvótát használják, ami egyébként nem is egy arányos módszert ad. (Elsőre counterintuitive módon a legnagyobb maradékok módszere mellett az alacsonyabb kvóták egyébként a nagyobb pártoknak kedveznek, de erről persze majd máskor bővebben). A felső szinten pedig a szintén inkább a nagyobb pártok felé billenő Hagenbach-Bischoff kvótát használják, de az legalább matematikailag szokásos értelmében arányos, igaz nincs sok szerepe a következő ok miatt:
Végül, a két szintes struktúra, mivel realisztikusan csak pár (maradék) országos mandátumot eredményez (sőt, akár elvileg lehet negatív is) a 200-ból, nem sokat változtatott. A maradékmandátumok valójában még elvi szinten is nehezen nevezhetők kompenzációsnak, gyakorlatban pláne. Ellenben az, hogy 14 körzet van, amiből néhány nagyon alacsony magnitúdójú (5-8) nagy aránytalanságot visz a rendszerbe. Igaz, a körzetenkénti mandátumszámok nem fixek, hanem a szavazatok alapján vannak meghatározva, ez a fix mandátumszámú rendszerekhez képest (ahol a földrajzilag eltérő részvétel tovább aránytalaníthat) kevésbé visz plusz aránytalanságot a rendszerbe. De eleve a rendes kiegyenlőmandátumok néküli körzeti arányos rendszer az aránytalanságokat “felhalmozva” aránytalanabb lesz, mint egy sima országos vagy országos kompenzációs rendszer.
Így állhatott elő a 21-es eredmény a rengeteg elveszett szavazattal, 10,34-es Gallagher indexszel (összehasonlításként Magyarországon egy meglehetősen aránytalan vegyes többségi rendszerben 2022-ben ez 11,74 volt), és ezért érdemes választási szövetségben indulni. A 2021-es eredményben az csak hab a tortán, hogy előállt ez a fordulás a szavazatsorrend és mandátumsorrend között, amit non-concordance-nek szoktak nevezni, és tiszta arányos rendszerben nem fordulna elő.
Európai Parlament
Európai Parlament
A csehországi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 21 képviselőt választottak (ugyanannyit, mint Magyarországon, pedig Csehország népessége jóval nagyobb). A "degresszív arányosság" miatt a Csehországban választóknak még így is nagyobb a szavazóereje az EU-s átlagnál.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Csehország a legtöbb tagállamhoz hasonlóan nyílt listás arányos rendszert használ (nem így pl. Magyarország). Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem azon belül egy jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A választási küszöb 5%.
Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, a passzív választójogé (választhatóságé) pedig 21 év. A szavazás nem kötelező, sem külképviseleti vagy levélszavazás, sem online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazás nem lehetséges. A szavazásra két napon keresztül van lehetőség (péntek-szombat).
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez a csehországi választási rendszerről (egyelőre csak alsóházi) szóló összefoglaló 2025.10.02-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Egyéb:
Google Sites
Report abuse