Embedded Files
Az azonnali többfordulós szavazás, ahogy ez a neve (mert van sok más is) is mutatja, olyan módszert takar, ami többfordulós választást szimulál le egy fordulón belül. Bár van több változata, amire szintén illene ez a név, általában konkrétan egy rendszert értenek alatta. Pontosabb lenne egyszavazólapos rekurzív relatív kisebbségi kieséses rendszernek hívni, de ennek elterjedésére kevés az esély...
Más nevei (opcionális kitérő)
Más nevei (opcionális kitérő)
Az azonnali többfordulós szavazás standard formáját számos néven ismerik, főleg az angol nyelvben:
az azonnali többfordulós név az instant-runoff voting (IRV) megfelelője viszonylag neutrális elnevezés, de nem mindenhol a legismertebb. Bár a runoff voting általában kétfordulós szavazást jelent, tágabb értelemben ez a szó jelölhet többfordulós, vagy azt szimuláló rendszereket is. Az azonnali kétfordulós szavazást inkább contigent voting (feltételes szavazás, ez a later-no-harm leképeződése a névben) néven emlegetik, de ez a kifejezés is takarhat tágabb kategóriát. Az instant pedig arra utal, hogy nem szükséges második vagy sokadik szavazást tartani.
Az Egyesült Államokban az 2010-es évektől Ranked Choice Voting - rangsorolós választás(“-os szavazás”) - néven ismerik, ami viszonylag pontatlan elnevezés, de akár értelmezhető megintcsak a szavazat feltételesen továbbítható jellegére utalásnak. Ezen a brandingen (az egyik) többgyőzteses verziójával, az egyetlen átruházható szavazattal (single transferable vote, néha “proportional ranked choice voting”) osztozik.
Ausztráliában leginkább egyszerűen “preferenciális szavazás” néven ismerik, érdekes módon sokszor az ugyanilyen típusú preferenciális többgyőzteses megfelelőjével szemben (STV) is, amire nem használják ezt a fogalmat. Ez egy nagyon pontatlan elnevezés, mivel rengeteg rendszer nevezhető preferenciálisnak (pl. a teljesen más, nyílt listás rendszereket is szokták így hívni), sőt, bizonyos értelemben az azonnali többfordulós rendszer nem is "preferenciális" (alapesetben minden körben csak egy preferenciát néz).
Nagy-Britannia (és Új-Zéland) alternative vote (AV) néven ismeri, ami nem túl leíró név, ráadásul ugyanaz a rövidítése, mint a több X-es szavazásnak (approval voting).
"Feltalálója" révén szokták Hare módszereként is emlegetni, különösen egyes szavazáselméleti körökben. A Választási Tudásbázison, ha lehet tulajdonnevek helyett leíróbb neveken lesz a hangsúly, különösen, ha ilyenek már amúgy is használatban vannak. Így maradjunk a kellően leíróbb azonnali többfordulósnál, ami visszautal olyan rendszerre, ami sokaknak ismerős lehet, és még pontosabb is, mint az angol megfelelője.
Hogyan működik?
Hogyan működik?
A szavazólap
A szavazólap
Az azonnali többfordulós szavazáshoz általában rangsorolós szavazólapot használnak (pár elvileg pontozós szavazólappal is le lehetne bonyolítani).
Általában nem kötelező minden jelöltet rangsorolni. Az, hogy egyenlő helyen kifejezetten lehet-e több jelöltet rangsorolni (vagyis nem csak nem rangsorolni pár jelöltet, vagy egyes rangsorokat kihagyni) a változó (tipikusan nem megengedett), de elvileg nincs akadálya.
Hogyan számolják meg a szavazatokat?
Hogyan számolják meg a szavazatokat?
Először csak az első preferenciákat számolják meg, azaz, hogy az egyes szavazólapokon melyik jelöltet nevezték meg a kedvencüknek a szavazók. Így összeáll egy sorrend, mint a sima egy X-es szavazásnál.
Ha van olyan jelölt, aki megszerezte (az érvényes) szavazatok több, mint felét (50%+), akkor ő nyeri a választást - hiszen a többieknek együtt le lenne több szavazója. Ha nincs ilyen jelölt, akkor az utolsó helyen álló jelölt kiesik a versenyből.
Ha 24 szavazó kedvenc jelöltje szerint a szavazatok a képen látható módon oszlanak meg, akkor egyik jelölt se szerezte meg a szavazatok több, mint felét. Így az utolsó helyen álló jelölt, a zöld kiesik.
A következő "forduló" eredményének megállapításához egyszerűen megnézik, hogy mi lenne az állás, ha a kiesett jelölt sose lett volna versenyben. Ha egy szavazólapon őt jelölték meg első helyen, akkor át kell ugrani, és megnézni, hogy annak a szavazónak mi volt a második preferenciája. Ha a szavazó nem jelölt meg további preferenciát, akkor olyan, mintha nem szavazott volna, hiszen úgy döntött, hogy nem nyilvánít véleményt a többi jelöltről. Az eredményeket így összesítve újra meg lehet nézni, hogy van-e olyan jelölt, aki megszerezte az érvényes szavazatok több, mint felét. Ha nincs, akkor addig kell ismételni a kiesést, amíg valaki meg nem nyeri a választást - ez legkésőbb akkor történik meg, amikor már csak két jelölt van versenyben.
Az előző példában például el tudjuk képzelni, hogy a 4 zöld szavazóból 3 a világoskéket, 1 pedig a pirosat jelölte be második preferenciának.
Az eredetileg a zöld jelöltre szavazó jelöltek másodlagos preferenciáinak figyelembevételével az új állás 10 piros, 8 világoskék, 6 sötétkék. Bár a piros továbbra is vezet, nem szerezte meg a szavazatok több, mint felét. A két kék között megfordult a verseny, így a sötétkék esik ki másodiknak.
Ha a sötétkékre szavazók másodlagos (vagy harmadlagos, hiszen ha a zöld előlrébb van, azt is átugorjuk) preferenciája ebben az esetben mindig a világoskék, a következő fordulóban oda számolják majd őket.
Az utolsó fordulóban már csak 2 jelölt van, így az egyik jelölt mindenképp megszerzi a szavazatok több, mint felét (hacsak nem döntetlen lenne). Így az eredetileg harmadik helyről kezdő, de végül az eredetileg "első" pirosnál egyértelműen támogatottabb jelölt nyerte a választást.
Abszolút többségi szavazás?
Abszolút többségi szavazás?
Az azonnali többfordulós szavazást a klasszikus kétfordulós szavazáshoz hasonlóan sokszor pontatlanul vagy akár tévesen abszolút többséginek szokták nevezni, kontrasztba állítva az egyfordulós relatív többségivel. Annyiban valóban abszolút többségi, hogy az egyes fordulókban csak úgy tud nyerni egy jelölt, ha megszerzi az érvényes szavazatok abszolút többségét (az egy X-es logikában). Így az utolsó fordulóban bizonyos értelemben mindig abszolút többséggel nyer a győztes. Viszont sok szempontból, ami a kétfordulós/többfordulós szavazásnál fennáll, nem pontos abszolút többséginek nevezni:
Az összes érvényes szavazó számához képest az utolsó fordulóban sem garantált, hogy egy jelölt megszerzi az abszolút többséget, mivel általában van "lemorzsolódás". Ellenben legkésőbb az utolsó fordulóban mindenképp egyszerű többséggel nyer a győztes, az ezt megelőző fordulóban pedig a még "aktív" szavazatok abszolút többségével nyerhet csak.
Az azonnali többfordulós szavazás nem mindig az általános egyszerű többséggel támogatott jelöltet választja meg. Ezt azt jelenti, hogy ha van egy olyan jelölt, aki párosával minden jelöltet egyszerű többséggel (az egyszerű többség egyben abszolút többség a két jelölt között semleges szavazókat nem számítva) legyőzne, akkor sem mindig ezt a jelöltet választja győztesnek.
Hol használják?
Hol használják?
Országos szintű közvetlen választásokra
Írországban a elnökválasztásra (és időközi parlamenti választásokra, ugyanis a parlamentet a többgyőzteses arányos verziójával választják)
Ausztráliában a képviselőház megválasztására (a felsőházat ahogy az írek, a többgyőzteses megfelelőjével, STV-vel választják)
Az Egyesült Államokban Alaszka és Maine használja (kicsit eltérő módon) mind a képviselők, szenátorok és elektorok megválasztására
Indiában az elnököt (közvetett módon) szintén azonnali többfordulós szavazással választják, Sri Lankán pedig módosított formában (csak 3 jelöltet lehet rangsorolni) közvetlen választáson (ugyanez a helyezet Pápua Új-Guineán a parlamenti választásokon is).
Számos más hivatalos választáson használják még az azonnali többfordulós szavazást az említett országokon kívül többek között Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban (különösen Skóciában). Mivel egy győzteses szavazásról van szó, leginkább az angolszász kultúrkörben gyakori megoldás.
Magyarországon
Magyarországon
Az azonnali többfordulós szavazást használták 2024-ben a Budapest XII. kerületi előválasztáson, több, mint 6000 szavazóval.
A 2025-ös fővárosi diákönkormányzati elnökválasztást szintén azonnali többfordulós szavazással tartották, amelyen több, mint 2400-an szavaztak.
Ezen kívül egyes civil szervezetek és diákönkormányzatok szintén használják bizonyos tisztségviselők megválasztásához.
Két azonnali többfordulós választás Magyarországon
Két azonnali többfordulós választás Magyarországon
Sajnos a XII. kerületi előválasztás teljes eredménye nem maradt fenn, ugyanis csak az első preferenciákat számolták meg. Mivel abszolút többséggel nyert az egyik jelölt, az eredmény megállapításához több nem kellett, így azonban érdekes adatok vesztek kárba. A fővárosi diákönkormányzati választáson hasonló helyzet állt elő, de itt bár a teljes eredmény megvan, nem túl érdekes a választás eredményét tekintve. Nézzünk meg két kisebb méretű magyarországi azonnali többfordulós választást, amik ennél izgalmasabbak voltak.
Az azonnali többfordulós választás eredményeit kiválóan lehet bemutatni úgynevezett Sankey-diagramokon, amik nem csak azt mutatják, hogy az egyes fordulókban (függőlegesen) az egyes jelölteknek (színes sávok) mekkora volt a támogatottsága (sávok szélessége), hanem, hogy mennyi szavazó szavazatott át melyik jelöltekre az egyes fordulók között.
Ezen a 2019-es választáson az első preferenciák szerint szűken vezetett a piros jelölt, de abszolút többsége közel sem volt. A második "fordulóban" az eredmény az élen megfordult a lila jelölt javára, ugyanis a kieső rózsaszín jelölt szavazói inkább a lila felé hajlottak. A harmadik fordulóra már csak két jelölt maradt, így a lila abszolút többséget szerez. A végére is csak 9 olyan szavazó maradt, aki a lila és piros tekintetében nem alkotott véleményt. A teljes eredmény itt sem maradt fenn, de szinte biztosra vehető, hogy a lila jelölt párosával a barnát és a rózsaszínt is legyőzte volna.
Ennél a 2023-as példánál szintén 4 jelölt versengett, de a top 3-ra érdemes figyelni. Az "első forduló" után a narancs szűken átvette a vezetést a kéktől, vagyis a szavazatok szerint, ha a piros nem lett volna versenyben, akkor első preferenciák szerint a narancsnak lett volna relatív többsége. A zöld kiesésével a kék magasbiztosan visszavette a vezetést.
Ez a választás abban különleges még, hogy bár a zöld szükségszerűen kiesett az azonnali többfordulós rendszerben, valójában ő volt a többség által preferált jelölt, ugyanis párosával a szavazók (abszolút) többsége preferálta a pirossal, naranccsal és a kékkel szemben is.
Taktikák
Taktikák
hamarosan
Megjegyzések
Megjegyzések
Ez az azonnali többfordulós szavazásről szóló összefoglaló 2025.03.14-i állapota a Választási Tudásbázison. Terv szerint a tartalom még bővülni fog elsősorban illusztrációkkal és ajánlókkal további tájékozódáshoz:
Google Sites
Report abuse