Ausztrália föderális alkotmányos monarchia, ahol szövetségi szinten a parlament két házát, a képviselőházat (alsóház) és a szenátust (felsőház) választják közvetlenül. Minimum 3 évente tartanak általános parlamenti választást, amin az egész képviselőházat és több, mint a fél szenátust újraválasztják: a szövetségi államok 3 évente választanak 6-6 szenátort, azaz ezeknek a mandátumoknak alapesetben egyszerre csak a felére írnak ki választást, de a szövetségi területek csak 2-2 szenátort választanak, akiket ugyanúgy (alapesetben) 3 évente választanak, mint a képviselőház tagjait.
A választáson részvétel, a szavazás Ausztráliában kötelező. Ezen felül, mind a képviselőházi, mind a szenátusi választási rendszer rangsorolós szavazólapot igényel, és a képviselőháznál kötelező minden jelöltet rangsorolni (full preferential voting). A szenátus esetén megengedőbbek a szabályok, de ha egy szavazó nem rangsorol elég jelöltet, itt is érvénytelen lehet a szavazata (itt érdemes megint jelezni, hogy egy-egy szenátusi választáson 6 győztes is lehet egy államban, a minimum is ehhez illeszkedik).
A képviselőházat azonnali többfordulós szavazással választják (amit az országban egyszerűen "preferenciális szavazás"-nak neveznek), kizárólag egymandátumos kerületekben. Ez az alapvetően “többségi” (győztes mindent visz) rendszer azt is jelenti, hogy viszonylag stabil kétpártrendszer, vagy legalábbis "két tömb" rendszer működik, de a kisebb pártoknak is van esélyük mandátumhoz jutni. A kétpártrendszer és a választási rendszer miatt a közvéleménykutatások általában az elsődleges pártpreferencia mellett rákérdeznek a két nagy párt/koalíció közötti preferenciákra is, hiszen legtöbb körzetben a kisebb pártok jelöltjeinek kiesésével ez lesz a döntő. Ez az úgynevezett “two-party preferred vote”.
A szenátus esetén egyetlen átvihető szavazat rendszerében (STV - single transferable vote), azaz tiszta, többmandátumos egyéni kerületeket használó arányos módszerrel tartják a választásokat. A szenátus ezért sokszínűbb képviseletet nyújt, pl. a zöldek sokkal nagyobb számban vannak jelen és több más kisebb párt is képviselteti magát, akik a képviselőházban nem, pedig a szenátus csak 76 fős. 2016 környékén módosítottak a választási rendszerben, ugyanis azóta már nem lehet egyszerűsítve csak egy "pártlistára" szavazni (group voting ticket), hanem muszáj vagy önállóan több jelöltet rangsorolni ("below the line") vagy legalább több pártot rangsorolni ("above the line").
Ez az ausztrál szövetségi választási rendszerről szóló összefoglaló 2025.07.08-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:
Hamarosan