Luxemburg unitáris államszerkezetű, parlamentáris kormányformájú alkotmányos monarchia. Az Economist demokráciaindex-rangsorán 2024-ben 8,88/10-es összpontszámot kapott ("teljes demokrácia"), valamint 10/10-es értékelést választási folyamatok és pluralizmus terén. Az ország tagja az Európai Uniónak.
Az ország államfője (monarchia) a nagyherceg.
A luxemburgi egykamarás parlament 60 képviselőjét 5 évente választják közvetlenül, 4 többmandátumos választókerületben, szabad listás arányos választási rendszerben.
A szabad listás rendszerben a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem akár több, különböző párthoz tartozó jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak és megoszthatják a szavazatukat több pártlista között. A pártok között a mandátumallokáció a Droop (Hagenbach-Bischoff) kvóta és a legnagyobb maradékok módszerével történik, így enyhén a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A legkisebb választókerületben 7, a legnagyobban 23 mandáumot osztanak ki.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás 75 éves kor alatt kötelező, levélszavazásra van lehetőség, de külképviseleti, online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs. Az országon kívül élő állampolgárok a születési helyük szerinti választókerületben szavazhatnak, míg azok az állampolgárok, akik nem az országban születtek, Luxembourg város választókerületében szerint szavazhatnak.
A luxemburgi európai parlamenti képviselőket 5 évente választják (a többi EU tagállaméval egyszerre). Az egész ország egy választókerületet alkot, amiben 2024-ben 6 képviselőt választottak.
A Parlament választásánál az országokon belül fő elv az arányosság: alapesetben csak arányos rendszert lehet alkalmazni, azonban ezen beül a tagállamok maguk döntik el, hogy milyet. Luxemburg a tagállamok között egyedülállóan szabad listás rendszert használ, ami (a legtöbb tagállamban használt) nyílt listás arányos rendszer egyik altípusa. Ez az jelenti, hogy a szavazók nem csak pártlistára szavazhatnak, hanem akár több, különböző párthoz tartozó jelöltre is, így a jelöltek előre meghatározott sorrendjén változtathatnak és megoszthatják a szavazatukat több pártlista között. A pártok között a mandátumallokáció (Magyarországhoz hasonlóan) a D'Hondt módszerrel történik, így valamennyire a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. Jogi választási küszöb nincsen, de mivel csak 6 mandátum van, a gyakorlatban a mandátumszerzéshez egy listának min. (kb.) 10%-ot kell szereznie.
Mind az aktív választójog (szavazójog), mind a passzív (választhatóság) alsó korhatára 18 év. A szavazás kötelező*, levélszavazásra van lehetőség, de külképviseleti, online vagy meghatalmazásos (proxy) szavazásra nincs.
Ez a luxemburgi választási rendszerről szóló összefoglaló 2026.01.09-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: