Uruguay unitáris államszerkezetű, elnöki kormányformájú köztársaság. Az Economist demokráciaindexén 2024-re 8,67/10, azaz "teljes demokrácia" besorolást kapott, választási folyamatokra és pluralizmusra pedig 10/10-es értékelést.
A szavazás kötelező 18 év felett.
Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják a törvényhozási választással egyidőben és az első fordulót ugyanazzal a szavazattal tartják (nem lehet eltérő elnökjelöltre szavazni, mint amely (fő)listára a törvényhozási választáson). Az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.
Az elnököt 5 éves ciklusokra választják, a hivatalban levő elnök nem indulhat elnökválasztáson egy folytatólagos második ciklusra, de később már igen.
A kétkamarás törvényhozás mindkét kamarájában egyszerre választják meg az összes képviselőt és szenátort 5 évente. A választásokon zárt listákat használnak, azonban a zárt listák az ún. "lema" rendszerben több szinten kapcsolhatók, így kvázi nyílt listaként funkcionálhatnak. Az egyes "lema"-k az egyes elnökjelöltekhez tartoznak, és a pártoknak felelnek meg, de ezeken belül lehetnek "al-lema"-k és azokon belül listák.
Az 99 fős alsóház (képviselőház) tagjait közvetlenül választják regionális arányos képviseleti rendszerben.
A képviselőket 19 többmandátumos körzetben választják, amelyek a közigazgatási területeknek felelnek meg. A mandátumelosztásra a D'Hondt módszert használják. Országos jogi választási küszöb nincsen.
A 30 fős felsőház (szenátus) tagjai országos pártlistás arányos választási rendszerben választják. A mandátumelosztásra a D'Hondt módszert használják. Országos jogi választási küszöb nincsen.
Ez a uruguayi választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.08.25-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz: