Chile

Az elnökválasztást klasszikus kétfordulós szavazással tartják a törvényhozási választással egyidőben. Az első fordulóban két továbbjutót választanak egy X-es szavazással (egyetlen nem átvihető szavazat), kivéve, ha az egyik jelölt megszerezte a szavazatok (abszolút) többségét, azaz, több, mint felét. A második fordulóban így a (döntetlent leszámítva) az egyik jelölt egyszerű többséggel nyer.

A nyílt listás szavazás értelmében a szavazók az általuk választott listán belül jelöltre szavazhatnak (ezeket preferenciaszavazatoknak is nevezik). Chileben tisztán a nyílt listák elve érvényesül, a lista sorrendjét teljes mértékben az adott párt szavazói határozzák meg. Pártok állíthatnak közös listát, de a listán belül ekkor is csak a jelöltek szavazatszáma számít.

Képviselőház

A képviselőház esetén teljesen nyílt listás, regionálisan arányos képviseletet használnak, pontosabban a D’Hondt módszerrel osztják ki a mandátumokat a pártok között. Jogi választási küszöb nincs. A 28 többmandátumos kerületben egyenként 2-8 képviselői helyet osztanak ki, ami jelentősen korlátozza az eredmény arányosságát.

Szenátus

Az adott évben választott szenátorokat teljesen nyílt listás, regionálisan arányos/félarányos képviseleti rendszerben választják, pontosabban a D’Hondt módszerrel osztják ki a mandátumokat a pártok között kislétszámú körzetekben. Jogi választási küszöb nincs. A 16 többmandátumos kerületben egyenként 2-5 képviselői helyet osztanak ki, ami jelentősen korlátozza az eredmény arányosságát. A legtöbb körzet csupán kétmandátumos, így itt lényegében a "binomiális rendszer" él tovább.

Ez az chilei választási rendszerekről szóló összefoglaló 2026.08.02-i állapota a Választási Tudásbázison. Ajánlók további tájékozódáshoz:

Bármilyen észrevétel, kritika jöhet.